Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.13 . 6 s bár nem választ ásokon szerzett mandátummal, de ott van a parlamentben ” Lovász Attila írása (Új Szó) A ködbe burkolódzott Híd – a Sme jegyzete – „ A MostHíd párt szombati, alapító közgyűlésén sok szép és tagadhatatlanul igaz szó hangzott el a kölcsönös toleranciáról és a politikai tisztességről. De még csak véletlenül sem volt szó olyan konkrétumról, mely legalább távolról a pártprogramra emlékeztetne ” – írja Morvay Peter a Sme napilapban (Felvidék.ma) Húzzunk ki háro m téglát, és összedől Slota birodalma – Alojz Hlina a Népszabadságnak nyilatkozott, miután Révkomáromban bocsánatot kért a nacionalista pártelnök magyarellenes kirohanásai miatt. A magát polgárjogi aktivistaként nevező Hlina rendületlenül hisz abban, hogy Ján Slotát el lehet távolítani a szlovákiai közéletből (Felvidék.ma) Süllyedünk vagy sekélyesedünk? – „ Süllyedhetünk vagy nem süllyedhetünk mélyebbre? Vannak mélységek, amiket csak a magasságból lehet látni. Alulról még a földsz int is túlságosan távoli. Ezért találtatnak rossz helyzetben a bányabékák, de főleg azok, akik alattuk helyezkednek el, mert nem tudják hová kellene fölkapaszkodniuk, hogy végre emelkedhessenek. Abban biztosak lehetünk, hogy 2009 májusában lezárult a felvi déki magyarság közéletének egy fontos, csaknem húszéves korszaka ” Duray Miklós írása (Felvidék.ma) Gyerekszámlálás – ,, Az iskolaablakon keresztül lehet belátni leginkább egy kisebbségbe szakadt nép életébe'' - nyilatkozta a m inap az a történelem szakos tanárnő, aki tizenöt éves tanári tapasztalattal a háta mögött (Tordán tanít) a múlt héten Újvidéken védte meg magiszteri munkáját. Rontó Bozóki Judit a jugoszláviai magyar oktatásügy két világháború (19181941) közötti időszakán ak nehézségeiről írta dolgozatát. Azt mondja, hogy a vajdasági magyarság számára azért fontos ez a korszak, mert ,,1923ig a magyaroknak szavazati joguk sem volt. A jugoszláv hatalom a gyermekeken keresztül akart megfosztani bennünket a magyarságunktól. A háborúk közötti időszak hibái a mai napig éreztetik hatásukat.'' Ezeknek az utóhatásoknak a szempontjából is izgalmas, élő, fájó téma - és megér nem egy magiszteri és doktori értekezést - az utóbbi húsz év magyar oktatásának a kérdése a Vajdaságban. Ahol a szavazati jogunk rég nem kérdéses, de Milošević háborús politikájára a magyarok tízezrei lábbal szavaztak: világgá mentek, kivándoroltak, áttelepültek. Helyükbe, házaikba más vidékekről mások jöttek. Ha egyetlen mondattal, a szimbólumok nyelvén kellene el mondani, ami történt, akkor az így hangzik: Szabadka nem magyar város többé ” Orosz Ibolya írása (Hét Nap) Csomagolás – Ahányszor csak alkalma adódik, Traian Băsescu fejest ugrik a népszerűségbe. Tette ezt legutóbb a hétvégén a Maros megyei Ratosnyán, ahol a szó szoros értelmében megmártózott a sártengerben, amelyben potenciális szavazók százai ünnepeltek, ha az adott körülmények között lehet ezt a szót használni. Persze, a jelöltek maguk döntik el, kit és hogyan szólítanak meg, a fő kérdés az, hogy mivel. A Maros megyei ünneplést megelőzően Traian Băsescu a készülő (?) Bukarest – Brassó autópálya építőtelepeit látogatta végig. Az eredmény? Megállapították, hogy ezt a beruházást is
