Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 41 nem következett volna be mindez a hercehurca. Az iskolát ezután törvényesen oda lehetett volna ajándékozni a református egyháznak, véli a nyugalmazott közgazdász. Elkerülhető lett volna tehát az államosítás, ám most már ezt az utat kell végigjárni. Az is megoldás lett volna, hogy létrehoznak egy olyan intézményt, amely a magyar kisebbség vagyonát kezeli. Hogy mi legyen most a Mikóval? Miután visszaállamosítják, azután visszaigényelheti a jogos tulajdonos – akik annak idején adományoztak, építettek, azok utódai, a háromszéki sz ékelyek döntsenek a sorsáról – véli Benedek. Iskolaegyesítési törekvések A református egyház május 3án a visszaállamosítás és a DNAs vizsgálat ellen tiltakozva szervezett nagygyűlést Sepsiszentgyörgyön. Ez alkalommal Pap Géza erdélyi református püspö k többek közt kijelentette, a két iskolát – az állami Székely Mikó Kollégiumot és az egyház által visszakapott ingatlan második emeletén működő Református Kollégiumot – egyesíteni szeretnék. Bustya szerint a két iskola között nincsenek konfliktusok, eset leg versengés, ami normális is. De diák és diák, tanár és tanár között nincs ellenségeskedés. “Logikusan végiggondolva tarthatatlan állapot hosszú távon a két iskola egy épületben. Más megoldás tehát nincs, a két iskolából valamiképpen egyet kell csinálni” – vélte. Hogy ez technikailag majd hogyan történik, az más kérdés. “Azon az állásponton vagyok, hogy amíg a tanügyi törvényt meg nem változtatják, a kérdés függőben marad. Két forgatókönyv lehetséges: a Református Kollégium olvad be a világiba – amit je len körülmények között nem pártolnánk, hiszen akkor minek is hoztuk volna létre a kollégiumot, minek is kérnénk, hogy visszakapjuk az ingatlanokat, akkor nyugodtan maradhatott volna állami tulajdonban, működjön benne állami iskola, és az egész restitúció é s a felekezeti oktatás értelmét veszti. A másik megoldás, hogy az állami épül be valamiképpen a felekezeti oktatásba – ezt jelen körülmények között nem tartom sem kivitelezhetőnek, sem üdvös megoldásnak. Azért, mert a jelenleg működő felekezeti iskolákna k a profilválasztéka nagyon be van határolva. Ám ha születik egy normális oktatási törvény, amely gyakorlatilag olyan minőséget adna a felekezeti oktatásnak, mint amilyen Magyarországon van, abban az esetben semmiféle akadálya nem lenne annak, hogy egy fel ekezeti oktatási intézmény részévé váljon a mostani állami iskola” – fejtette ki. Hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban az állami iskolának, nem sikerült megtudnunk. Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója megkeresésünkre közölte: nem nyilatko zik sem az iskolaépület ügyéről, sem a református egyháznak a két iskola egyesítésére vonatkozó elképzelését nem akarja kommentálni. Amikor személyes, informális háttérbeszélgetés lehetőségét vetettük fel, a félévi vizsgákra hivatkozva utasította el a megk eresést. „Nyilván, az állami iskolának lehetnek mindenféle félelmei ezzel kapcsolatban” – ismerte el Bustya János. Szerinte egyszerűen kell kezelni a kérdést, és mire odakerül a helyzet a Mikóban, már amúgyis lesznek precedensek hasonló iskolaegyesítések re, és látni lehet majd, hogyan oldódnak meg ezek a konfliktusok. Felhívta a figyelmet arra, hogy mióta de facto is visszakerült az épület az egyházhoz, azaz 78 éve, mennyi fejlesztés történt az iskolaépületben. Ebből szerinte az állami iskolának is csak előnye származott. Vannak tanárok, akik mindkét iskolában tanítanak, meg lehet őket kérdezni, szenvedneke bármiféle hátrányt. „Azt hiszem, jórészt ezek indoktrinált félelmek. Azt nem zárom ki, hogy valakinek pont az az érdeke, hogy ezt az indoktrinációt f enntartsa” – vélte. Felvetésünkre, hogy kicsit abszurd az állami beolvadásáról beszélni, mikor a Református Kollégiumnak évfolyamonként egykét párhuzamos osztálya van, cáfolta, hogy ez azért lenne, mert nem lenne igény többre. Ez a felekezeti iskolákra vonatkozó jogszabályok következménye, amelyek nem teszik lehetővé több osztály indítását – magyarázta. „Megszorítások léteznek. Közelharcot kell vívni azért az egy plusz osztályért is, amely nem teológiai profilú. Pont ezért mondom, hogy jelen körülmények között nem lehetne felvállalni, hogy áthozzuk ide a többi profilt is, mert törvényileg nem látom biztosítottnak a jövőjét, és ezt felelős ember nem csinálja meg” – magyarázta.
