Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 21 – Hogy 2004ben volte több magyarverés, vagy folyamatosan, ezekben az években, ezt nehéz fölmérni, mert nagyon sokan nem jelentkeznek, miután áldozatává válnak egyegy ilyen esetnek, és sokszor csak késve értesülünk számos esetről. Ennek oka az, hogy nincs megfelelő politikai védelem számukra arra az esetre, ha jelentkeznek a bajukkal. A politikai védelem, ami a pártokat illeti, nagyon nehezen jön létre, hiszen Budapestről a legritkább esetben merül fel ez a kérdés. Én nem i s tudok olyan esetről, hogy a szerbmagyar kapcsolatokban ilyen szellemben tárgyaltak volna a magyarverésekről. Magyarország előrelépést tapasztal – Az elmúlt hónapokban a magyar kormánypártok politikusai részéről több alkalommal elhangzott, megnyugváss al veszik, hogy Szerbiában jelentősen csökkent az incidensek száma. Néhány MSZPs politikus ezt legutóbb a VMSZ palicsi jubileumi rendezvényén ismételte meg. Ott azt is hangsúlyozták: jó, hogy a jelenlegi szerb kormány másként politizál, mint a korábbi, Ko štunica vezette kormány. – Mi ezt a különbséget nem látjuk. Úgy gondoljuk, hogy a mindenkori szerb hatalom az 199495öt követő időszakban a magyarveréseket eszközként használta arra, hogy kordában tartsa a magyar kisebbséghez tartozó embereket és a magya r politikai elitet is, és így a magyar pártok voltaképpen két tűz közé kerülnek. Kinyilvánítják álláspontjukat, amit a szerb hatalom nem vesz figyelembe. Másrészt a bilaterális kapcsolatokban arról van szó, hogy itt a magyarverések ritkulnak, pozitív eredm ényeket látnak az erről beszélők. A magyar pártok a hivatalos Budapesttől ebben a kérdésben lényeges támogatást nem kapnak. 1995 előtt nem a magyarveréseket szorgalmazta a szerb hatalom, hanem elvitte őket a háborúba. Főmagyarok kezében a hatalom? – Tal án nem véletlen, hogy a szerb kormány közvetlenül Mirko Cvetković miniszterelnök budapesti útja előtt hozta nyilvánosságra, hogy elkészült a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény javaslata. Pásztor István, a VMSZ elnöke a dokumentumról szólva elmond ta, hogy nem ideális, de a korábban megfogalmazott vajdasági magyar igények tekintetében kielégítő. Az elnök úr úgy véli, hogy a törvénytervezet elfogadása előrehaladást jelenthet a jelenlegi állapotokhoz képest. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ számára nem járha tó út a törvény bojkottja, ezért megkísérlik majd a választói névjegyzék összeállítását. Ugyanakkor Pásztor Bálint, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának elnöke a minap arra hivatkozva mondott le tisztségéről, hogy az MNTre új feladatok várnak, el k ell készítenie a vajdasági magyar választók névjegyzékét, és az általa eddig betöltött poszt a jövőben teljes embert kíván. Ön mit gondol az öt évig készült dokumentumról? A Magyar Koalíció pártjai tárgyalni fognak a tervezetről? – A jelenlegi formában a VMDPben elfogadhatatlannak tartjuk a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvény javaslatát. A javaslat azáltal, hogy az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és az egyenjogú nyelvhasználat tekintetében csak többszörösen ellenőrzött véleményezési jogot kapott, alkalmatlanná vált a magyar autonómia politikai funkcióinak érvényesítésére. A szerb kormány által elfogadott megfogalmazás következtében a nemzeti tanács nem vállalhatja a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek feltárását, kifejezését és képviseletét. A törvényjavaslat értelmében például nincs joga politikailag legitim állásfoglalást kialakítani a magyarverések ügyében sem. Ez így nem autonómia. Másrészt számunkra elfogadhatatlan a kisebbségi választói névjegyzék létrehozatalával kapcsolatos lényeget ér intő változás. A Magyar Koalíció pártjai a közös autonómiakoncepcióban rögzítették: nem lehet elvi különbség az általános választói névjegyzék és a magyar választói névjegyzék között. Mindkettőt a szerb illetékes szerveknek kell létrehozniuk és ezen túlmen ően a magyar választói névjegyzéknek, kettős funkcióban, alkalmasnak kell lenni arra, hogy a magyarok a szavatolt parlamenti helyek betöltésére is szavazhassanak. A törvényjavaslat értelmében a magyaroknak, ha fel akarnak kerülni a magyar választók névjegy zékére, ezt írásban kell kérvényezniük. Az általános választói névjegyzékkel kapcsolatban a szerbiai állampolgároknak viszont nincs külön bejelentkezési kötelezettsége. A törvényjavaslat ilyen értelemben, hátrányos megkülönböztetésben részesíti a magyaroka t és természetesen a többi kisebbségi közösséget is. Mivel a dokumentum mellőzi a magyar kisebbségi közösségnek a Magyar Koalíció pártjai által megfogalmazott alapérdekeit, felvetődik a megkerülhetetlen kérdés: magyar részről, Józsa Lászlón kívül ki vett m ég részt a káros törvényjavaslat megjelent szövegének kidolgozásában? Korhecz Tamás, Várady Tibor? A vajdasági magyaroknak joguk van
