Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.10 . 40 kategóriát jelölők közül sokan őt támogatnák, innen a saját pártjában is butácskának „becézett” Geoanăt meghaladó nép szerűség. Cozma lakossági felkérésre indulna az államelnöki választáson. Szerinte országszerte sokan támogatják, sokan kérik fel politikai szerepvállalásra, ezért tervezi indulását. Akárcsak bányászvezéri idején, Cozma most sem igazán törődött a jogszabá lyokkal: több éves börtönbüntetés letöltése után, az egykori bányászvezérre további megszorítások vonatkoznak. A végérvényes bírósági ítélet szerint 2014ig Miron Cozmat nem illetik meg az állampolgári jogok, azaz nem választhat, és nem választhatják meg. Magyarán nem indulhat a választáson. A Zsilvölgye egykori ura azonban alkotmányos kivételeket említett, amelyek mégis lehetővé tennék indulását. vissza Nemzetgyűlölet Nyugati Jelen, Balta János Csütörtök, 2009. július 09., 19.18 Brüsszel nem kommentálja a szlovákiai nyelvtörvény módosításait – olvashatjuk az újságokban, hallhatjuk a rádióban, a tévében, közben ugyanaz a lidércnyomásszerű érzés kerít hatalmába, mint a rosszemlékű december 5e alkalmával, amikor megtagadták t őlünk elemi jogunkat, az anyanemzethez való tartozás biztonságkeltő, melengető érzését. Akkor még az EUcsatlakozás utáni, a határok fölötti nemzetegyesítés bizsergető érzése melengethetett, hiszen elképzelhetetlennek tűnt, hogy a művelt, a közös Európa szemet hunyjon a hátrányos megkülönböztetés, a bármilyen típusú elnyomás fölött. A szlovákiai nyelvtörvény módosítása kapcsán tanúsított érdektelenség, sunyi hallgatás, semmitmondó célozgatás azonban szappanbuborékként pukkantotta szét az eddig táplált rem ényeinket. Amelyek most, az ábrándokból kijózanodva immár illúziónak tűnnek, hiszen manapság, a közös Európában szinte nincs is olyan meghatározó nemzet, amelyiknek érdeke fűződne a nemzetiségi politika feszegetéséhez. Egyesek a történelem során örökölt ki sebbségeiket próbálták beolvasztani tűzzelvassal, rafináltan kiagyalt törvényekkel korlátozták a jogaikat, míg mások az egyre ijesztőbb méreteket öltő bevándorlóhullámmal nem tudnak mit kezdeni. Európa tehát csendes, az érintett nemzetek sutyiban vagy ny íltan teszik a mássággal, amit jónak látnak. Némelyikük túlkapásain legfeljebb rosszallóan csóválják fejüket a politikusok, akik talán azt üzenik egymásnak, mint 1848ban: intézzétek el őket csendben, gyorsan! Egyesek sikeres elnyomó intézkedéseinek az en yhe nemzetközi fogadtatása miatt azonban vérszemet kaphatnak mások is, akik csak a precedens értékű alkalmat várják a hasonló lépésekhez. Mi akadályozhatja meg nálunk a 73%os fölényben lévő hatalmi gépezetbe beépült szélsőségeseket a szlovákiai példa köve tésében? Szinte semmi. Hogy ki védhet meg bennünket, erdélyi, partiumi, bánsági magyarokat a hasonló nyomorgatásoktól? A magyar tisztségviselők tömeges leváltása is bebizonyította, a kettészakított, hatalmi küzdelemben tobzódó, anyagilag és erkölcsileg a végtelenségig lerongyolódott anyaország aligha. Csakis önmagunkra számíthatunk. Ha görcsösen ragaszkodunk, áldozatokra is képesek vagyunk a kiharcolt, a megszenvedett jussunkért, anyanyelvű kultúránkért. Ha azt igényeljük, gyakoroljuk minden szinten, mind en eszközzel. A széthúzás miatt ért számtalan csapásból tanuljunk végre, ébredjünk rá nemzetnyi közösségünk összefogásának az erejére! Most, tanévkezdés előtt adódik alkalom felrázni érdektelenségükből a testvéreinket, hogy egy emberként írassuk gyerme keinket anyanyelvű óvodáinkba, iskoláinkba, ahol viszont vasszigorral őrködjünk oktatásuk minősége fölött. Ha megbocsátón, szeretettel nézünk egymás szemébe, összefogva, megerősödve felrázhatjuk embertársainkat is az összeurópai, halálos érdektelenségbő l, és a palackba talán még visszaparancsolhatóvá válik a kiszabadulni készülő nemzetgyűlölet. vissza
