Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.08 . 17 A földrajzi nevek et szlovákul kell használni, más nyelvű megnevezésük a szlovák alak után, zárójelben következhet. Az, hogy ez a rendelkezés a kisebbségi sajtóra is vonatkozike, a jogszabály ellentmondásos szövegéből nem derül ki egyértelműen. A nemzetiségi iskolákban a dokumentációt két nyelven – tehát szlovákul is – kell vezetni, korábban erre csak pedagógiai dokumentáció esetében volt szükség. Az államnyelvtörvény legtöbb rendelkezésének betartását a kulturális minisztérium kívánja ellenőrizni. A csehek a Szlovákia területén élő más kisebbségeknél kedvezőbb helyzetben vannak, mivel „azon személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából megfelel az alapvető megérthetőség követelményének”, továbbra is használhatja anyanyelvét a törvény által szabályozott területe ken. A cseh és a szlovák nyelv nagymértékben hasonlítanak, beszélőik szinte tökéletesen megértik egymást. A törvény kimondja, hogy az államnyelvtörvény kodifikált formáját a szlovák Kulturális Minisztérium hagyja jóvá, illetve teszi közzé honlapján. Ez ut óbbira még nem került sor, az említett honlapon a jogszabály 2007ben módosított változata szerepel. Megrovás virágnyelven Szabó Vilmos magyar államtitkár július 2án többek között a Szlovákiában elfogadott államnyelvtörvényről is tájékoztatta német part nerét. Gernot Erler német külügyi államminiszterrel egyetértettek abban, hogy a középeurópai térségben megerősödtek a nacionalista tendenciák. Szabó Vilmos szerint ez veszélyeztetheti az uniós tagállamok közötti együttműködést, ezért az Európai Uniónak é s más, a kisebbségek védelmével foglalkozó intézménynek is foglalkoznia kell a jelenséggel. Erler nem utasította el konkrétan a szlovák jogszabályt Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja is hasonló óvatossággal nyilatkozot t. “Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie” – idézi az MTI a spanyol politikust. A kisebbségek jogainak egységes, EUszintű szabályozása mi ndazonáltal még nem valósult meg. A tagállamok vonakodnak az uniós hatáskörök egyre nagyobb mértékű kiterjesztésétől, a kisebbségi jogok pedig egyébként is „lőporos hordónak” számítanak. Nem kevésbé hátráltatja a folyamatot továbbá, hogy a magyarországi ro ma kisebbség problémái gyökeresen eltérnek a spanyolországi baszkok, vagy az Egyesült Királyságon belül élő walesiek problémáitól. Vonatkozó nemzetközi és közösségi jogi szabályok A nemzetközi jogban e területen végbement fejlődés uniós szinten egyelőre várat magára. Kötelező erejű közösségi jogszabályok hiányában a szlovák államnyelvtörvény sem nevezhető egyértelműen közösségi jogba ütközőnek. A jog erejével élve erről legfeljebb az Emberi Jogok Európai Bírósága, ismertebb nevén a Strasbourgi Bíróság d önthetne, melynek alapszerződése szintén tartalmazza a nyelvi megkülönböztetés tilalmát (14. cikk). Strasbourghoz azonban csak abban az esetben fordulhat valaki, ha a jogsérelem már megtörtént és az illető a saját országában már minden jogorvoslati fórumot kimerített. Az emberi jogi bíróság tehát várhatóan még jó darabig nem foglalkozik a kérdéssel. Az Európai Unióban a kisebbségvédelem szempontjából jelentős szerepet kap a diszkriminációellenesség politikája. Ez azonban nem terjed ki a nyelvi közösségen a lapuló hátrányos megkülönböztetésre. Az uniós intézkedések alapján a kisebbségi nyelvek támogatása elsősorban kulturális feladatként értelmezhető. Az EU az Alapjogi Chartában deklarálja, hogy „tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség et”. Az Európai Parlament több határozatot fogadott el a regionális és kisebbségi nyelveket támogató intézkedésekről. A
