Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.07 . 35 A sepsiszentgyörgyi polgár azt is megemlíti, hogy a kormány területi megbízottja nem hajlandó semmit sem tenni az ügyben. Tănasă az értesítést elküldte a szenátusnak és a képviselőháznak is. Antal Attila alpolgármester elmondta, a hivatalo s dokumentumokon a hivatalos pecsétet használják, amelyen szerepel Románia címere, azt viszont nem tudta megmondani, milyen típusúakra ütik a másik, kifogásolt pecsétet. Dan Tanasa annak, az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely már számos feljelentést küldött a román hivatalos szervekhez; többek között ő kérte a Wass Alberthét betiltását Románia főügyészétől. vissza Kitekintő / Manna.ro Arad statutuma – „Érzékeny probléma” Erdély .ma [ 2009. július 06., 19:56 ] – Egy olyan monográfiára lenne szüksége Aradnak, amelyet komoly történészek dolgoztak ki, amely helyesen, valós tények alapján mutatja be a város múltját – mondta a Nyugati Jelennek Bognár Levente alpolgármester, aki sz erint a most elkészült Arad statutumahatározattervezet sajnos az 1999ben megjelent monográfia alapján (is) állt össze, ezért számtalan benne a hiba, ráadásul bizonyos tényeket elferdítve közöl. A városi önkormányzat egyébként a 89/1998as határozatban d öntött egy, a város és a szponzorok költségén kiadandó monográfiáról, amely egy évvel később meg is jelent, és ilyen esetekben, mint a statutum, ma is ezt használják referenciamunkaként. Vagyis a statutum szövegének összeállításával megbízott alkalmazottak helyenként szó szerint kimásolták a monográfiából az arra vonatkozó szövegrészt. Az említett határozat szövegéből egyébként nem derül ki, hogy az akkori tanácsosok láttáke egyáltalán a monográfia szövegét, vagy az csak később, a voksolás követően állt ös sze. A mostani statutum szövegében Bogár szerint az egyik legfurcsább, hogy a két háború között Arad magyar lakósainak számát 7,9 százalékra becsüli, de ezt is az említett monográfia alapján, amely Románia 1936os statisztikai évkönyvéből merítette ezt az adatot. Bognár elismeri, hogy ez érzékeny probléma, ideje lenne, hogy román, magyar és a többi itt élő nemzetiség történészei leüljenek, és őszintén megbeszéljék ezeket a dolgokat, hisz a korábbi évtizedektől kezdve a történelem megmásítása volt a cél. „ Hogyan lehet ezek után objektív történelmet írni?” – tette fel a kérdést Bognár, majd hozzátette, a kulturális stratégia kidolgozásakor sikerült több pontosítást is bevinni, s ezt szeretnék most is. A statutum szövege olvasható a polgármesteri hivatal hon lapján. vissza www.nyugatijelen.com Valamit nem értek... KISZO 20090707 Ritka eset, mikor az újságíró úgy érzi, tehetetlen. Többségünk, a szakma megszállottjai megszoktuk, h ogy ha kéréssel vagy segítséggel fordulnak hozzánk, akkor időt és telefont nem kímélve utánajárunk a problémának. Kollégáim a megmondhatói, hogy egyegy információ, de csupán egy adat megszerzéséhez hány csinovnyikot, kis- és nagyfőnököt kell felhívnunk, s zemélyesen megkeresnünk, és hányszor kell szembekerülnünk az emberi gőg és közönyösség jelenségével. Nagydobronyi szülők felháborodott csoportja keresett meg azzal, hogy a helyi középiskola végzőseinek jelentős hányada ukrán nyelv és irodalomból egykét, s őt fél ponttal nem érte el azt a bűvös 124 pontot, ami már jogot adna ahhoz, hogy felvételizhessenek valamelyik felsőoktatási tanintézetbe. Elsősorban azt sérelmezték, hogy a tanintézet igazgatójához fordulva, s személyében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől (KMKSZ) kérve segítséget, a direktor teljesen elzárkózott mindennemű együttműködéstől. A napi munkában elfáradt, gyermekeik jövőjéért aggódó nagydobronyi édesapák és édesanyák könnyes szemmel idézték fel a tanintézet vezetőjének rideg
