Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 22 "Az elkeseredettség mellett ugyanakkor a büszkeség érzete is e ltöltheti keblünket. Ha mi magyarok nem vagyunk, Szlovákia nem módosította volna az államnyelvről szóló törvényét. Sőt, valószínűleg ilyen jogszabályu(n)k nem is lenne, mint ahogy a szomszédos Csehországban sincs. Ennek nekünk persze nem kell örülnünk, de ettől még tény. A magyarság politikát formáló tényező, akkor is, ha az őt reprezentáló párt nincs kormányon, sőt, ha ez a párt miszlikbe aprítódik is" - véli az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Mózes Szabolcs, a szerző felteszi a kérdést: miért volt szükség a nagy csinnadrattával előkészített törvénymódosításra? "Egyrészt azért, mert egyes, komplexusokkal küszködő emberkék szükségét érzik, hogy 90 évvel azután is, hogy Szlovákia részévé váltunk, ezt a tényt kellő erővel érzékeltessék nekünk. Az teljesen lényegtelen, hogy a most elfogadott változtatások egy része abszolút fölösleges, senkinek sem segít – a lényeg az, hogy mi magyarok érezzük, ki itt az „úr”. Azt, hogy ők vannak otthon, mi pedig csak egy megtűrt elem vagyunk. S örüljünk, hogy a szl ovák mellett magyarul is megszólalhatunk. Ahol megszólalhatunk" - feleli. Szerinte a jogszabály megszületésének másik oka a piszkálódás. "Egyesek élvezik, ha másokat zaklathatnak. Mert tudják, hogy az állami zaklatás szenvedő alanyai ezt úgysem fogják csöndben tűrni. A permanens zaklatás pedig permanens konfliktushelyzetekhez vezet, amelyeket aztán meg lehet lovagolni. Ebből pedig valós politikai teljesítmény nélkül is hosszú évekig lehet élni." "Harmadrészt - fejti ki a szerző - pedig az ilyen tö rvények és törvénymódosítások arra jók, hogy más, sokkal súlyosabb hiányosságokat el lehessen velük kendőzni. Hiszen amíg erről csámcsog mindenki, senki sem firtatja, mi lett az ilyenolyan tendereken lenyúlt milliárdok sorsa. Vagy hogy a kulturális tárcán ál maradjunk: miért vannak olyan helyzetben, amilyenben, a közszolgálati adók. Avagy mit tett a kultúra érdekében az a miniszter (Marek Madaric), aki egyébként arra sem panaszkodhat, hogy a változások átültetéséhez nincs elég politikai ereje – hiszen ő a S mer egyik erős embere, pártpletykák szerint Robert Fico utódja a kormányfői székben." Új sajtótörvény, alapjaiban módosított nyelvtörvény – ez Madaric miniszter eddigi két főműve. Egyben szegénységi bizonyítványa is. Mi lesz, ha valóban ő lesz egykoro n a miniszterelnök? - kérdi az Új Szó. vissza Kovács Elvira: A történelem tanítása kulcskérdés Vajdaságma.info • 2009. július 1. [13:52] Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője (képünkön) , aki egyben Szerbia Európa Tanácsbeli (ET) parlamenti küldöttségének a tagja is, mai sajtótájékoztatóján beszámolt az ET közgyűlésének Strasbourgban megtartott nyári ülésszakáról. Elmondta, hogy sokrétű témák szerepeltek a napirenden. A tanács munkája so rán Kovács Elvira külön hangsúlyt fektetett két témára. Az egyik a történelem tanítása a közelmúltban konfliktusokkal terhelt társadalmakban. Mint mondta, aligha létezik még egy olyan tantárgy, amely erőteljesebben befolyásolja a személy világnézeteit, min t a történelem. A más nemzetiségűek vagy a szomszédos országok iránti viszonyunkra jelentősen kihatnak a tanulmányaink által szerzett információk. Sajnos, egyes tankönyvekbe veszélyes, hamis információk is bekerültek, ami hozzájárult egy felsőbbrendűségi á lláspont kialakulásához az új nemzedék körében. Ez ugyanakkor visszatükröződik a nemzeti kisebbségekkel szembeni negatív magatartásban. Mi több, az elmúlt időszakban a média, bizonyos esetekben pedig az egyház is csatlakozott a diszkrimináló viselkedés ter jesztéséhez. Kovács Elvira kiemelte, hogy a történelemmel többféleképpen lehet visszaélni. Az egyik ilyen módszer azoknak a tényeknek az elhallgatása és azoknak az információknak a visszatartása, amelyek nem felelnek meg a vezető politikai garnitúrának. K ülön problémát jelent, hogy a két világháború után kialakult új politikai határok Közép- és KeletEurópában nem felelnek meg a lakosság etnikai összetételének, aminek következtében nemcsak, hogy rengeteg ember lett egy új ország állampolgára, hanem egyútta l a többévszázados kulturális örökségük is új határok közé szorult. A fenti tények tükrében nagyon fontos lenne színvonalasabban és hitelesebben tanítani a történelmet, és ily módon hozzájárulni a megkülönböztetés és az erősz ak elkerüléséhez különböző nemzetiségek között. Az ET nyári ülésszaka során Kovács Elvira az Európai Néppárt nevében a nők elleni erőszak megfékezéséről is beszélt, külön hangsúlyt helyezve az ún. becsületbűntettekre, amelyek hagyományokból, szokásokból, vagy vallási okokból fakadnak és elsősorban a nőket sújtják. Mint mondta, az ilyen bűncselekmények a 21. században megengedhetetlenek, ezért az ET tagállamainak közösen és hatékonyan kell foglalkozniuk ezzel az érzékeny témával.
