Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 20 A demokrácia terjedését világszerte támogató nem kormányzati szervezet megállapí totta: 2008 a keleteurópai demokrácia sötét éve volt. A vizsgált 29 volt európai és eurázsiai ország közül 18ban visszalépés történt a demokratikus reformok terén. A Freedom House - az előző két évi 2,14 pont után - 2,29 pontot adott a magyar demokrácia állapotára az 1től 7ig terjedő skálán, ahol az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb fejlettségi fokát. A washingtoni központú intézet jelentésében kie melte, a magyar nacionalisták erősödő radikalizálódása egyre rasszistább jelleget öltött, az egyébként is a társadalom peremére került roma közösség elleni súlyos, időnként halálos támadásokkal. "Bár a politika radikalizálódása az egyik fő gond, ez nem vá ltott ki annak elfojtását célzó nem demokratikus intézkedéseket és nem fenyegeti az ország alkotmányos rendjét" - olvasható a jelentésben. A kutatóintézet nyolc szempont alapján vizsgálja egy ország demokráciájának állapotát. Magyarország esetében négy mu tató kapott rosszabb osztályzatot, és egy sem javult. Romlott az osztályzatunk Romlott a demokratikus kormányzás mutatója. A tavalyi (azaz a 2007. évre vonatkozó) 2,25 pont után 2,5 pont lett. A jelentés megállapította, hogy 1990 óta először működött kis ebbségi kormány, csökkent mozgástérrel. A 2008 márciusi népszavazás, amelyen elutasították a kormány reformjait, kockázatos precedenst teremtett, amely veszélyeztetheti az ország hosszú távú reformképességét. Gyengébb minősítést - 1,5 pont után 1,75 pont ot - kapott a civil szféra, részben az erősödő radikalizálódás miatt. A jogi környezet általánosságban kedvező a civil társadalom működésére nézve, de az adószabályok és egyéb hivatali előírások hosszú távon fenyegethetik a szféra fejlődését. A szélsősége s nem liberális nézetek jelenléte tovább erősödött a civil társadalom csoportjaiban és a lakosság körében 2008ban. A szélsőjobb Magyar Gárda egyre láthatóbb és tevékenyebb lett. Kedvező fejlemény volt a különböző civil szervezeteknek és a közvélemény egy es rétegeinek reagálása a Magyar Gárda jelenségére. Az intézet szerint a Magyar Gárda bírósági betiltása valószínűleg nem állítja meg az ország erősödő radikalizálódási folyamatát. Az önkormányzati szintű demokrácia mutatója szintén gyengébb volt, mint az előző években, 2,25 pontról 2,5 pontra romlott. Az indoklás szerint hiányoznak a lényegi reformok és visszatérő jelenség a korrupció. Immunisak vagyunk a korrupcióra? A demokrácia helyzetének önálló összetevőjeként vizsgálta a Freedom House a korrupció t, amely az előző három évi 3 pontról 3,25 pontra süllyedt (ez a legrosszabb értékelés 19992000 óta). Miközben a törvényhozási erőfeszítések közelítették a magyar korrupcióellenes jogi környezetet a nemzetközi normákhoz, a hatékony végrehajtás és a polit ikai akarat hiánya jellemző, például a párt- és kampányfinanszírozási reform terén. Az ország továbbra is küzd a magas szintű korrupcióval, a közbeszerzések terén folytatódnak a botrányok. A Freedom House a 2009. évi magyarországi demokrácia kilátásai ka pcsán megjegyezte: a legfontosabb kérdés valószínűleg a globális pénzügyi válság és annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatása lesz.
