Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.06 . 18 A vajdasági magyarokról is tárgyal Bajnai szerb kollégájával MNO 2009. július 6. 07:36 Elsősorban a határok jobb átjárhatóságáról, a vízumliberalizációról, a határokon átnyúló fejlesztésekről, és energetikai kérdésekről tárgyal egymá ssal Bajnai Gordon magyar és Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök hétfőn Budapesten. • BajnaiCvetkovic: a magyarellenességtől Röszkéig A szerb kormányfő – Bajnai Gordon meghívására – egynapos munkalátogatásra érkezik Magyarországra. A delegáció tagja a mezőgazdasági, a kereskedelmi, és az energiaügyi miniszter is. Magyarország már az ősszel szeretné kiírni a pályázatokat a határokon átnyúló fejlesztésekre, így a megbeszéléseknek ez lesz az egy ik fő témája. Tárgyalnak a magyarszerb határ jobb átjárhatóságról is. A távirati iroda információi szerint a megbeszéléseken szó lesz a vajdasági magyarokat érintő problémákról. A magyarellenes incidensek kapcsán a magyarszerb kisebbségi vegyes bizotts ág májusi, belgrádi ülésén magyar oldalról elhangzott az az igény, hogy a szerb hatóságok határozottan lépjenek fel ezekben az ügyekben. Várhatóan a megbeszéléseken egyeztetnek energetikai kérdésekről is, többek közt a gázbiztonságról, illetve az energia hálózatok összekapcsolásáról. Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök hétfőn találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, és a magyar kormányfővel együtt részt vesz egy üzleti fórumon is. vissza Írótábor – értékek vo nzásában Reggeli Újság 20090706 A VI. Partiumi Írótábor második napján, az érsemjéni zarándokút után, péntek délután ismét a nagyváradi Góbé csárdában zajlottak az események. Volt könyvbemutató, műsor és irodalmi est. Elsőként Székelyhidi Ágoston író , politikus Értékek és esélyek című új könyvét mutatta be Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor egyik főszervezője. Mint mondta, az újabb kötet eszmetörténeti tanulmányokat tartalmaz. A szerző értékrendeket, tudatokat szemléltet. Szó van benne az ’56os forradalom híveiről és ellenzőiről, a lakiteleki mozgalomról, Károli Gáspár törekvéseiről, Váradról Ady Endre és a holnaposok szemszögéből. Az író megrajzolja Beke György, Tőkés László, Wass Albert és mások szellemi pályáját is. Szembesítésre késztet a magyarság sorsával, valamint eszmei és a politikai értékrendirányzatok folyamatait vázolja fel. Ezután Székelyhidi Ágoston vette át a szót. A magyar értelmiségi sors mibenlétét, az entellektüelnek számító emberek szerepét boncolgatta. Véleménye szerint mi nden értelmiségi szakértő, de nem minden szakember értelmiségi. ’56 után újra és újra kell értelmezni az értelmiség szerepét. Fontos szolgálni a magyar nemzet önazonosságát. Ő maga ezért sodródott bele a politikába. „Bennünket nem a szovjet hatalom kebelez ett be, hanem a világpolitika áldozott oda” – fejtegette. A kirekesztő politika máig a baloldal sajátossága. A jobboldalnak nincsen kirekesztő hatalma. Arról is szólt: a nemzeti önrendelkezésnek nem feltámadnia kell, hanem megújulnia. Eltorzult az értékren d s az értelmiségi szerep is. Állandó önigazolásra kényszerítenek. Részsikereket tudunk elérni. A társadalom ebbe belefárad, az értelmiség pedig beletorzul. Kétféle út van: ha azt nézzük, a többségi akarat mennyi teret enged, vagy pedig azt, hogy az önrend elkezéshez milyen feltételek szükségesek. Kényszerpályára vezet, ha csupán azt vesszük tekintetbe, miként lehet okosan alkalmazkodni. Lényeges, hogyan lehet a törekvéseket új módszerekkel érvényesíteni. Kifejtette: nemzetárulás az, ha az önrendelkezés lehe tséges esélyeit is korlátozzák. Szólt továbbá a korszerű kárpátmedenceiség lényegességéről, a létező erő- és értékforrások összehangolásáról. A kötetbemutató után a váradi Szigligeti Társulat két színművésze, F. Márton Erzsébet és Meleg Vilmos mutatta be a Tövisek és virágok című műsort. Előadásukban Kazinczy Ferenc néhány levele és verse hangzott el. Végezetül a Magyar Napló irodalmi lapot mutatta be a kiadvány főszerkesztője, Oláh János. Elmondta: októberben ünnepli huszadik születésnapját a lap, amelyet Oláh János tizenhat esztendeje szerkeszt. Hangsúlyozta: a küzdelmet kell vállalni, nem a hazugságot. Fontos, hogy a magyar irodalom értékrendje visszabillenjen a természetes kerékvágásba. Arról is említést tett: teret és tennivalót adnak a „kis” irodalmak fordítóinak, ezáltal elég sok értékes mű jelent már meg a folyóiratban. A teljes világirodalommal foglalkoznak, újabban az ázsiaival. A
