Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.06 . 14 az ő testük is rothadásnak indule a halál után. A híres tanulmányt az a korszak ihlette, melyben sok millió ember bánt sok millió embertársával úgy, ahogy ember csak azzal bánhat, akit nem tekint embernek. (S nemcsak a világháború alatti gépesített népi rtásról volt itt szó, hanem a háború utáni kollektív megtorlásról is.) A tanulmányba beépült a kulturális antropológia összegződő tudása arról, hogy népcsoportok ősi és egységes fölfogása önmagukra szűkíteni az emberi nyelvet és kultúrát, önmagukat tekinte ni és nevezni (igazi) embernek, az emberiség rajtuk kívül álló részét, a többi törzset pedig sokkal inkább az ellenséges természet részének tekinteni, barbároknak, patkányoknak, rabszolgáknak, némáknak, ellenségnek, viperáknak, gyilkosoknak stb. nevezni. A ki a pirézekhez való viszonyunkat vizsgálja, ennek a nagyon mély gyökerű fölfogásnak az erejét méri, mely a széttagolódott emberiség korában az életben maradás föltétele volt, ma pedig a pusztulás garanciája. Az egybehálózott, egyetemes gondokkal szembenéz ő emberiség egyetemes emberi identitás nélkül nem létezhet. Tudjuk, hogy a fejlett világban élőknek (nekünk) a következő évtizedekben nagyon sok mindenről kell lemondanunk ahhoz, hogy a Föld az emberi életre alkalmas maradjon, és az emberek rajta mindenho l úgy élhessenek, ahogy azt mi, a saját használatunkra emberhez méltónak gondoljuk. Ehhez képest a mi hazánkban, a mi nyelvünkön nyomorgókkal szemben sem tapasztaljuk a lemondásra való készség jeleit, egyáltalán. Milliárdok iszonyatos nyomora, éhsége, szom ja, számunkra elképzelhetetlen szenvedése pedig a legpitiánerebb hazai ügyeinknél is kevésbé ragadja meg a közfigyelmet. Ilyen közönyt emberek csak azok iránt tanusíthatnak, akikről nem gondolják igazán komolyan, hogy ők is emberek. vissza Nyitottan állunk hozzá a kettős állampolgársághoz - mondja lapunknak belgrádi irodájában Mirko Cvetkovics szerb kormányfő A szerb kormányfő szerint országa jó úton jár az európai integráció megvalósítása érdekében, többet nem is tehetnéne k Mladics elfogásáért, és Koszovó kapcsán hamarosan újra tárgyalások kezdődhetnek. Mirko Cvetkovics mai budapesti megbeszélései előtt a Szerbiát sújtó gazdasági válságról is beszélt belgrádi dolgozószobájában a Népszabadság munkatársának. Gergely Márton| Népszabadság| 2009. július 6. | - Egy éve, hogy letette hivatali esküjét. Számos szerbiai szakértő nem jósolt ennyi időt kormányának tavalyi megválasztásakor. Sikerként könyveli el az elmúlt egy évet? - Nem hinném, hogy a puszta tényt, hogy az ember eg y év után is kormányfő, sikerként lehet értékelni. A sikert eredményekben és nem napokban mérik. A munka értékelése során mindig arra a négy pontra fókuszálok, amelyek kormányom legfontosabb céljai: az európai integráció, a területi integritás megőrzése, a z életszínvonal növelése és a szervezett bűnözés, korrupció letörése. - Sikerült Szerbiát közelebb hozni az Európai Unióhoz? - Az integráció területén szerintem mindent elértük, amit egy év alatt lehetett. Aláírtuk a stabilizációs és társulási egyezményt , és szinte minden tagország támogatását élvezzük, hogy ez a szerződés életbe is lépjen. Ezenkívül egyoldalúan is lépéseket teszünk, hogy a követelményeknek megfelelve hivatalosan is tagjelöltté válhassunk. Közben a régióban és a nemzetközi porondon sok ba rátot szereztünk, így lényegesen jobb a megítélésünk, mint a kormányalakítás előtt. Erre büszkék lehetünk. - A vízummentesség, amely talán a legfontosabb a szerbiai polgárok számára, továbbra is várat magára. - Az utolsó feltételeket teljesítjük, hogy Sz erbia elérje ezt a célt. Hisszük, hogy hamarosan Macedóniával és Montenegróval együtt a személyi mozgást korlátozó szabályok eltörlésre kerülnek. Nem tudom megmondani, hogy ez bekövetkezike még ebben az évben. Biztos vagyok azonban abban, hogy jó irányban hala dunk, és 2010 januárjáig minden akadályt el tudunk hárítani. Örülni fogok, ha február 1jén életbe lép a vízummentesség, még jobban, ha már idén decemberben. A volt Jugoszlávia polgárai vízummentesen utazhattak a '80as években, ezt az
