Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-04
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.04 . 20 Dusan Caplovic szombaton, spontán találkozó keretében, mintegy negyedórát beszélgetett a magyarországi szlovákok napjának rendezvényén beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnökkel, majd újságír óknak rövid nyilatkozatot adott. A szlovák miniszterelnökhelyettes hangsúlyozta: "abban a törvényben, amit végül elfogadtunk, sok minden egészen más a második olvasatban, mint ami az eredeti tervezetben, mint az ajánlásokban szerepelt". Mint elmondta, o lyan módosítások is történtek a törvénytervezeten, amelyeket a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja is javasolt. Megjegyezte, hogy miniszterelnökhelyettesként az ő gondjaira bízták a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában ti zenkét etnikai kisebbség, csoport van, s közülük tizenegy egyáltalán nem tiltakozik, nem protestál a törvény különböző rendelkezései ellen. A törvény az anyanyelvet semmilyen értelemben, az anyanyelv használatát nem korlátozza - tette hozzá. Véleménye sz erint, a tiltakozás "kikényszerített politikum", amely nem használ senkinek, s az senkinek sem kívánatos. Dusan Caplovic szükségesnek tartja, hogy a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közös kisebbségügyi vegyes bizottsága mielőbb tárgyaljon. "Az országaink közötti 1995. évi alapszerződés lehetőséget ad erre. Én csak sajnálni tudom, hogy a magyar fél nem élt ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte korábban a vegyes bizottság összehívását" - mondta. Caplovic azt is sajnálatosnak nevezte, hogy no ha "voltaképpen együttélésre és közös munkára, együttműködésre ítéltettünk", a két ország miniszterelnöke 2001 óta nem találkozott, illetve a szlovák kormányfő azóta nem tudott látogatást tenni, míg magyar miniszterelnök 1999 óta nem járt Szlovákiában. "Az álláspontom az, hogy találkoznunk kell, beszélgetnünk kell egymással" - mondta végezetül Dusan Caplovic. A magyarszlovák viszonyban a szlovák államnyelvtörvény keddi elfogadása okozott újabb feszültséget. A törvény ellen élesen tiltakoztak a szlovákiai magyarok, s egyöntetűen elítélték a döntést a magyarországi politikusok. A törvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csa k ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár 5 ezer eurós pénzbüntetést kaphat. vissza A politikai ellenfél lesöprése – A pártok újrabejegyzéséről szóló törvény kapcsán a VMDK az Alkotmánybírósághoz fordult Magyar Szó • RICZ Róbert • 2009. július 4., szomb A magyar pártoknak jóval kevesebb aláírást kellene mellékelniük – Dr. Páll Sándor és Szmieskó Zoltán Május 12én a Szerbiai Képviselőház elfogadta a pártok újrabejegyzéséről szóló törvényt, amely értelmében a szerbiai pártoknak a bejegyzésükhöz tízezer, míg a kisebbségi pártoknak ezer hitelesített aláírásra van szükség ük. Ezen felül az aláíróknak arról is nyilatkozniuk kell, hogy az adott pártnak a tagjai. Ennek kapcsán dr. Páll Sándor , a VMDK elnöke és Szmieskó Zoltán , a párt tanácsának tagja csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a párt óbecsei székházában. – A VM DK levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy gondoljuk, hogy az új „párttörvény” ellentétes az alkotmánnyal, illetve a kisebbségi törvénnyel. Azért ellentétes, mert kitételeiben keményebb feltételeket szab a kisebbségi pártok újraregisztrálására, mint amelyet az eddigi törvény fogalmazott meg. Ez azt jelenti, hogy a szerb pártoknak a 6 212 838 emberre, ugyanis ennyien vallják magukat szerbnek, tízezer aláírást kell összegyűjteniük, míg a 293 290 magyar polgár közül ezernek az aláírására van szükség egy párt újrabejegyzéséhez. Dr. Páll számolása szerint a szerb pártoknak 21 183 aláírást kellene összegyűjteniük a szerb lakosság arányában. – A törvény alapján a cseh kisebbségnek, akik alig több mint kétezren élnek Szerbiában, legalább a felének támo gatnia kell a nemzeti pártjuk bejegyzését, ami lehetetlen. A törvénynek olyannak kellene lennie, hogy ne
