Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.30 . 10 egyes arab diktátorokról nem is beszélve, súlyos stratégiai hibának tűnhet. Csakhogy azok az esetek, amelyek vitára kényszerítették őket, megmut atták, hogy néhány kivételtől eltekintve ők is veszélyforrásnak tartják a magyar kisebbséget és Magyarországot. Nemcsak azért nem veszik fel a kesztyűt tehát, mert nem akarják, hanem mert nem bírják megemelni. Így néhány tiszteletre és megbecsülésre méltó kivételtől eltekintve az ellenzék szlovák politikusainak többsége is megszavazta a Szlovák Nemzeti Párt által benyújtott parlamenti határozatot a Benesdekrétumokról. Aki hallgatta a Koszovó kérdéséről folytatatott szlovákiai parlamenti vitát, észrevehett e, hogy a felek ugyancsak óvakodtak az alkotmányos demokrácia egyik alapkérdésének felvetésétől, nevezetesen, hogy vajon az állam követelhete lojalitást azoktól a polgáraitól, akiket megpróbál kiirtani, illetve elűzni szülőföldjükről. A kérdésre adott nem leges válasz ugyanis közvetlenül érintené a Benesdekrétumok kérdését. A szlovák parlament jelenlegi álláspontja így kimondatlanul is az igenlő válasz. Tehát az állam akkor is követelheti, hogy más nemzetiségű állampolgárai lojálisak legyenek iránta, ha eg yébként megkísérli kiirtani, illetve tömegével elűzni őket szülőföldjükről. A hitlerizmus és a sztálinizmus értékrendjének vegyülése a legkülönfélébb, az alkotmányosságot elfogadó eszmeáramlatokkal nem csak a Szlovák Köztársaságban produkál egészen különle ges szociál, keresztény, polgári, liberális és egyéb demokratákat. J ellemző ez középeurópaiságunk egész felemás világára, még ha most éppen a magyarokon csattan is ostora. Mondandónk lényege, hogy magától nem változik meg az efféle érdekalapon összerak ott ideológia. Nyílt és nyilvános vita kell hozzá. Ebből ismerheti meg a közvélemény, hogy léteznek más alternatívák. Építhetnek rá azok, akik tartják magukat demokratikus értékeikhez, ám ilyen vita híján az értékrelativizmus uralkodó világában hátrányba k erülnek. Az ilyen vita szorítja igazodásra azokat, akik végső értéküknek saját érdeküket tartják, s így gátlás nélkül használnak bármit, amit hatékonynak tartanak, akár az uralkodó agresszív nemzeti szenvedélyeket is. De a nacionális agresszivitás fanatiku sainak társadalmi befolyása is ezzel, gyengíthető. Csak az új értékek melletti érvelés eredményezheti elterjedésüket. Ha azonban a vita nem ölt társadalmi méreteket, csak a politikai elit, illetve egyes értelmiségi csoportok folytatják, akkora másik fél vé leménye az ő ideológiai szűrőjükön keresztül jut el a közvéleményhez. Szóval értékrendi vita nélkül nincsen értékrendi változás. A felvilágosodás egyik nagy felismerése ez. Ám a nemzetállami agresszivitásnak részben sikerült megállítania, illetve eltéríten ie a folyamatot. Amikor egy közvéleménykutatás során kiderült, hogy a szlovák általános iskolák utolsó évfolyamának fiataljai minden nemzetiség közül a magyarokat tartják a legellenszenvesebbeknek, egy konfliktusokkal terhelt jövő rémképe villant fel. Sze mbe kell nézni vele, hogy a Szlovákiában uralkodó magyarságkép nemritkán erősen ellenséges, de mérsékeltebb változatában is gyanakvó. S ebben nemcsak a történelmi múlt, hanem a jelenkor érdekviszonyai és uralkodó eszméi is szerepet játszanak. * Több olya n eszmét is kínál korunk, amely a társadalom és állam lényegét az emberek közti konfliktusban látja. A Gustáv Husák kommunista rendszeréhez mindmáig sok szállal kötődő Szlovákiában az egyik nyíltan nem vallott, de ugyancsak elterjedt felfogás, a marxizmust ideológiásító eredeti lenini eszme lehető legtöbb elemének dialektikus megszüntetve megőrzése, tehát olyan, a rendszerváltás nyomása miatt elkerülhetetlen változtatása, amelyik formálisan megszüntetve a lehető legtöbbet őrzi meg a korábbi ideológiából a l ehető legtöbb ember számára. Az ideológiai forma változtatásával a tartalom lehető legnagyobb állandóságának megtartása a cél, amit a rendszerváltás közhangulatában az eredeti tartalomhoz közelálló eszmeáramlatok némely elemének, esetenként az adott eszmeá ram l at külső formai elemeinek átvételével oldhat meg dialektikusan az ideológiai problémákkal szembesülő politikus. Ha pedig a külső és a belső ellenséggel vívott osztályharc eredeti értékrendjének kellene, a leninizmushoz hasonlóan, új, a jelenben célszer ű ideológiai formát adnia, akkor az ilyen igyekezet nyilvánvalóan a legkülönfélébb kombinációkat eredményezheti. Az ideológiává tett filozófia leninista értelmezése eszközként tekint az érvek rendszerére a hatalmi cél eléréséhez. Mértéke a következmény, te hát a győzelem. Ebben az értelmezésben viszont manapság formálisan más ideológiák is célszerűek lehetnek. Egyszerre jelenhet meg a nacionalizmus a szocializmussal, a fasizmus egyes elemeivel, az elitelmélet korábbi és későbbi változataival, az utilitarizmu ssal s mással. Találkozhat a térség nagytőkeellenes kistermelői, népi politikai hagyományvilága az osztály- és nemzeti harc szükségességét felismerő elit képével. Szintézisük lényege, hogy az emberi történelmet az emberek közti harc irányítja, nem a béke, a szabadság, az igazságosság, az együttműködés. Számos szlovákiai politikus és hozzájuk kötődő ideológus vélheti, hogy egyéni karrierjét ennek a felismerésnek köszönheti, így
