Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 17 Szatmárnémeti utcáira, mert ez méltó bizonyítéka lett volna a multikulturális szellemnek. „Sajnos be kell látnu nk, hogy a multikulturalitás hangoztatása városunkban egyenlőre még csak az üres szlogenek szintjén tart” – fogalmazott a tanácsos. Túrós úgy véli, itt elsősorban nem a pénzről, hanem a város magyar közösségének tiszteletéről van szó. Viorel Solschi, szo ciáldemokrata (PSD) képviselő hozzászólása szerint nem a meglévők fordítása, hanem a régi utcanevek visszaállítása lenne a legjobb megoldás, hiszen a köztudatban azok a megnevezések élnek. „Mindenképp érdemes gondolkodni a dolgon, hiszen számos külföldi, nagyrészt magyarországi turista látogatja városunkat rendszeresen. Meg kellene fontolni a német elnevezéseket is” – tette hozzá a városatya. A vita során néhány képviselő a közmeghallgatás kérdését is felvetette, de volt, aki szerint a lakosság nem jönne e l véleményt mondani. A napirendi pontot Kereskényi Gábor alpolgármester zárta le, kijelentve, a hátralevő mandátuma ideje alatt így vagy úgy megoldja a magyar utcanévtáblák kérdését. Szerző(k): Végh Balázs vissza Királyhágó melléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron Krónika 2009. június 26. A Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel a Kolozsváron bemutatott Szigorúan ellenőrzött evangélium című kön yv. „Ha az 1990es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak benn ünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című sorozat első kötetének bemutatóján. „Az igazság kimondásával nem lehet ártani” A Partiumi Kiadó gondozásában Nagyváradon nemrég megjelent, négyszáz oldal leírást és kétszáz oldalnyi dokumentumfakszimilét tartalmazó kötet ugyanis az egykori politik ai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több, az egyház berkeiben tevékenykedő megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedve fel. Tőkés László megfogalmazása szerint az igazság kimondásával és a megtisztuláss al nem lehet ártani, éppen ezért azt mondta: „úgy érzem, hogy jó ügyet szolgálunk”, a Szekuritáté működését feltáró könyvsorozat elindításával. Molnár János egy kínai mondást parafrazálva úgy vélekedett: ott ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tek intik őrültnek, ez történt a kommunizmus idején, de egyben arra figyelmeztetett, hogy „a bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő”. „Célom nem az volt, hogy a kötetben közölt források nyomán bárki ellen is szankciókat foganato sítson az egyház, mert ez nem fér össze az én erkölcsi nézeteimmel. Az egyház különben is az az intézmény, amely kezelni tudja az ilyen helyzeteket” – fogalmazott. Leleplezett besúgók Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dol gozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Az európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódva bejelentette: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; és dacára annak, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács azóta sem dekonspirálta a Stelian nev ű ügynökét, most már rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal – magyarázta Tőkés. Mint mondta, a CNSAS irattárából azóta előkerült iratokban maga a Szekuritáté „szólja el magát”, felfedve a Stelian nevű besúg ó kilétét. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok mag yarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EPképviselő.
