Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 12 A téli szállítások lebonyolításához Ukrajnában 4 milliárd dollárnak megfelelő értékű gázt kellene a tározókban felhalmozni, ám a júniusi fogyasztás kiegyenlítéséhez szükséges 600 millió dollárbó l is hiányzik még 110120 millió. EUobserver, Reuters Vád A Gazprom külkapcsolati részlegének vezetője súlyos diszkriminációs vádakkal illette az EUt, amiért az előnyben részesíti a Nabucco vezetéket. Az uniós terv mindenütt zöld utat kap, miközben az Ukrajna megkerülésére alkalmas, orosz kezdeményezéssel építendő két vezeték, az Északi és a Déli Áramlat kivitelezésének megkezdését szerinte mindenféle szabályozási kifogásokkal hátráltatják. vissza Magasra srófolja tám ogatása árát a baloldal Nszv 20090626 Nem az a kérdés, hogy José Manuel Barroso lesze az Európai Bizottság következő elnöke, hanem az, hogy mikor, és milyen áron. Pártcsaládja, az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó néppárt azt szeretné, ha már az első adandó alkalommal, július közepén megválasztanák. Az "ellenzéki" szocialisták és a zöldek legalább szeptemberig várnának a jóváhagyással. A háttérben tisztségekről, programról, befolyásról folyik az alkudozás. A júniusban megválasztott Európai Par lament (EP) július 1415ikén tartja az első plenáris ülését Strasbourgban. Ennek egyik legfontosabb napirendi pontja lenne az Európai Bizottság új elnökének a megválasztása. A tisztségre ismét a portugál José Manuel Barroso az egyetlen jelölt, mégpedig a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárté, amely a választások győzteseként joggal tarthat igényt az EU egyik legbefolyásosabb pozíciójára. Az előírások szerint az uniós végrehajtó testület első emberét az európai voksolás eredményének a figyelembevét elével kell jelölni és megválasztani. Ennek megfelelően a jelölésre jogosult állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács múlt heti ülésén egyhangúan kiállt a konzervatív Barroso mellett. Igaz, nem hivatalosan, csupán egy erőteljes politikai állásfogla lásban, épp azért, hogy hagyjanak beleszólási lehetőséget a formális jelölés folyamatába a bizottsági elnök személyét jóváhagyó Európai Parlamentnek. A jogszabályok erre ugyan nem kötelezik az uniós vezetőket, ám a remények szerint hatályba lépés előtt áll ó Lisszaboni Szerződés igen: eszerint az uniós végrehajtó testület fejét a képviselőtestülettel egyeztetve jelölik a tagállamok kormányai. Mind a távozó cseh, mind a a július elsején hivatalba lépő svéd soros elnökség ígéretet tett arra, hogy konzultációka t folytat a parlamenttel. A hamarosan a Huszonhetek nevében tárgyaló svédek - akik már csak azért is sürgetik a gyors döntést, nehogy féléves elnöki periódusuk java a bizottsági elnök megválasztása körüli politikai kötélhúzással teljen el , valamint a Bar roso mögött álló néppárt sietne a megállapodással. A portugál mielőbbi hivatalba lépését ellenző szocialisták, valamint a zöldek inkább várnának vele. Ha a konzultációk egykét héten belül eredményre vezetnének, a tagállamok azon nyomban rányomnák a pecsét et hivatalos jelölésükre, az EP pedig gond nélkül biztosítaná az egyszerű többséget a jóváhagyáshoz júliusi plenáris ülésén. De erre az eshetőségre ma nem sokan fogadnának nagy tétben Brüsszelben. Mivel a konzervatívoknak nincs abszolút többségük a parlam entben - a 736 helyből 264 az övék , szükségük van más politikai csoportok támogatására. Összefoghatnának a liberálisokkal (80 képviselő) és a brit toryk alapította, enyhén euroszkeptikus új konzervatív tömörüléssel (55 képviselő), ám egyáltalán nem bizto s, hogy ők egy emberként állnának a néppárt és Barroso mögé. Az EP harmadik legerősebb csoportját alkotó liberálisok vezetője előreláthatólag az a Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő lesz, aki egész választási kampányát a Barrosobizottság, és személyese n az elnök bírálatára építette. Másrészt, figyelmeztetnek brüsszeli elemzők, nem tenne jót a bizottsági elnök reputációjának, ha megválasztása EUellenes erők voksain múlna. Így válnak ismét kulcsszereplővé a politikai alkudozásban a parlament második leg nagyobb frakcióját alkotó szocialisták, akik többször kinyilvánították, hogy elégedetlenek a szerintük liberális, a szabadpiacnak a munkavállalók terhére túl nagy teret engedő Barroso vezette Bizottság tevékenységével. Ennek ellenére nem hozakodtak elő saj át jelölttel, viszont mindent megtesznek annak érdekében, hogy majdani igen szavazataikért cserébe, minél több engedményt csikarjanak ki. Ha gyorsan beadnák a derekukat, azzal a saját alkupozíciójukat gyengítenék.
