Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.24 . 37 A szaktárca vezetése ugyanakkor a személyzeti és költ ségvetési kiadások húsz százalékos csökkentése mellett döntött nyolc másik külképviselet esetében. A döntés egy hónappal azt követően született, hogy Cristian Diaconescu külügyminiszter bejelentette: a gazdasági válság miatt kénytelenek letenni az új kül képviseletek nyitásának tervéről. Ugyanezen okok miatt korábban már más uniós országok - egyebek között Magyarország is - több konzulátus és nagykövetség bezárása mellett döntöttek. A kiadások csökkentését a nagykövetségek esetében az államfőnek, a kon zulátosok esetén pedig a miniszterelnöknek is jóvá kell hagynia. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Tudatos züllesztés Krónika 2009. június 24. Erdélynek azokon a vidékein, ahol a magyarság többségben él, az utakon egymást követik a gödrök és a foltok. Nem a szokásos magyar sirám ez, bár kétségtelen, hogy a problémakör etnikai vonatkozásaitól nem lehet elvonatkoztatni. Mert a tények igen makacsak: furcsamód, a mindenkori kormányoknak általában csak a székelyföldi, az érmell éki, a szilágysági magyarlakta részek útjaira nem jut soha pénze. Ki lehet próbálni például a Zilahtól Szilágysomlyóra vezető szakaszt, a Székelyföldet a Maros és az Olt mentén végigszelő országutat, le Brassóig, az Ákosfalva és Nyárádtő közötti szakasz is csak addig bírta, amíg Borbély László középítkezési miniszter leköszönt. Utóbbi nem feltétlenül a politikus távozta miatt romlikbomlik, hanem sokkal inkább azért, mert pár évvel ezelőtti újraburkolása tulajdonképpen sminkeléssel volt egyenlő. És akkor az Udvarhelyszéket Erdővidékkel összekötő, lassan hírhedté váló 131es országútról egy szót se, mert annak bizonyos szakaszait ejsze a legutóbbi magyar világban újították fel rendesen. S hogy más, szintén magyarlakta vidékről is szó essék, a zsobokiak is ú gy járhatnak néhány éve több tucat kilométeres kerülő nélkül ki az E60as nemzetközi útra, s onnan Bánffyhunyadra vagy Kolozsvárra, hogy a mindösszesen hat kilométeres szakaszt saját költségen, a zsoboki asszonyok hímeztevarrta kalotaszegi remekek németor szági eladásából származó pénzből – és némi nyugati segítséggel – teremtette elő a közösség. Sülne ki a mindenkori kormányok szeme. Ha van egyáltalán cseppnyi szégyenük... Az úthálózat tekintetében a mindenkori államvezetés tudatosan zülleszti ezeket a vi dékeket. Mert el lehet képzelni, hogy mekkora lendületet, gazdasági pezsgést, tehát gazdagodást, tehát némi önállósulást is eredményezne, ha ezeken a – többségében magyarlakta – vidékeken úgy járnánakkelnének, üzletelnének a tőkét behozó külföldi vállalko zók és turisták, mint Svájcban. És el lehet képzelni, hogy mekkora szellemi tőkét eredményezne nekünk, erdélyieknek, ha a Romániába látogatók nem hamis Drakulamesék mentén, hanem például Erdély népeit és igazi történetét itt, a helyszínen, közöttünk megis merve vinnék jó hírünket. De miránk vonatkozóan a kormányoknak s az államfőknek éppen ez nem érdeke. Az (út)építéshez képest az állami rangra emelt kampányígérgetés s a hazudozás különben sem kerül semmibe . Szerző(k): Benkő Levente vissza Magyarromán környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak Budapesten Transindex Elsősorban vízügyi együttműködési kérdésekről, valamint a határmenti területek élővilágáról, illetve klíma- és energiapolitikáról tárgyaltak a magyar és a román kör nyezetvédelmi bizottság tagjai kedden Budapesten. A megbeszélésen kiemelt szerepet kapott a Tisza vízgyűjtőinek állapota, továbbá ehhez kapcsolódóan az arany- és ezüstbányászat problémája, valamint a romániai folyók hullámterében található illegális szem étlerakók felszámolása.
