Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.17 . 35 magyar intézményvezetők leváltása, a néhány meghagyott szakember teljes ellehetetlenítése, no meg a költségvetési pénzek visszaosztása, a beruházások támogatásának hiánya megmutatta a román hatalom Székelyföldstratégiáját: igyekez nek teljesen háttérbe szorítani, ellehetetleníteni a régiót. Pedig, ha kicsit is okosak, maradnak az elején meghirdetett elképzelésnél, és azt bizonyítják: nincs, amitől a magyarságnak tartania, mindent megtesznek a térség fejlődéséért, biztosított jövőnk és megmaradásunk a jelenlegi közigazgatási rendszerben. Nincs szükség autonómiára, arra, hogy mi irányítsuk dolgainkat, megfelelő módon megteszik ezt a román állam képviselői. Csalóka, ideigóráig működő dolog, de élét vehették volna az autonómiamozgalmak megerősödésének. Nem így történt. Léptennyomon bebizonyosodik, amíg Bukaresttől függ minden Székelyföldön, sok jót nem remélhetünk. Nincs súlyuk az álságos ígéreteknek, legyen szó bármiről, ami magyarokat érint: intézményvezetőkről, szakemberekről, pénze kről. Igazolódik, hogy erősítenünk kell az összefogást, folytatnunk a tiltakozást, a tüntetéseket, mert egyetlen esélyünk maradt: az autonómia. Farkas Réka, Háromszék vissza Az államfőt többen tartják inkább megosztó személ yiségnek, mint tavaly Erdélyma [ 2009. június 17., 09:21 ] Tavaly október óta nőtt azoknak a száma, akik Sólyom Lászlót inkább megosztó (47 százalék), mint egységet teremtő (31 százalék) személyiségnek látják – állapította meg a köztársasági elnök megíté léséről szóló, a Publicus Intézet által tavasszal készített felmérés. Tíz megkérdezettből négy úgy gondolja, hogy az államfő megnyilatkozásaival a leginkább a Fidesznek kedvez. Sólyom Lászlót az emberek nem tartják olyan szereplőnek, aki érdektelen ügyekb en is megnyilvánulna: a megkérdezettek 45 százaléka szerint csak fontos ügyekben ragadta magához a szót. Az államfő és a parlamenti többség viszonyának lenyomata is érzékelhető a közvéleményben: 44 százalék szerint nem választaná újra a parlament Sólyom Lá szlót. A kutatás megállapította: az életkornak nincs szerepe abban, ki hogyan tekint az államfőre, ám az iskolázottság már mutat különbségeket. Minél iskolázottabb valaki, annál inkább hajlamos megosztónak látni Sólyom Lászlót. Míg a maximum 8 osztályt vé gzettek körében 40 százalék, a diplomások esetében már 59 százalék ez az arány. A felmérés szerint közel azonos arányban látják Sólyom Lászlót a pártpolitikába inkább belefolyó szereplőnek (40 százalék), illetve pártok felett álló személyiségnek (38 százal ék). Tíz megkérdezettből négy úgy gondolja, hogy az államfő megnyilatkozásaival a leginkább a Fidesznek kedvez. A társadalomban tehát nincs többsége ennek az álláspontnak, de ez a vélemény alkotja a legnagyobb csoportot a megkérdezettek körében. Itt tapa sztalható némi elmozdulás: tavaly októberben még csak 34 százalék vélekedett úgy, hogy a Fidesznek kedvez az államfő. Többször politikai viták tárgya volt, hogy a köztársasági elnöknek egyegy konkrét ügyben vajon meg kellett volnae szólalnia. A megkérde zettek közel fele (46 százalék) szerint voltak ilyen esetek, és csak 24 százalék gondolja azt, hogy az államfő minden fontos kérdésben megnyilvánult. Az is kiderül az adatokból, hogy Sólyom Lászlót az emberek nem tartják olyan szereplőnek, aki érdektelen ü gyekben is megnyilvánulna: a megkérdezettek 45 százaléka szerint csak fontos ügyekben ragadta magához a szót. A fél évvel ezelőtti adatfelvételhez képest valamelyest (6 százalékkal) nőtt tehát azok aránya, akik szerint voltak olyan ügyek, amelyekben az áll amfőnek meg kellett volna szólalnia, de nem tette meg. Érdekesség, hogy a Fidesz szavazóinak körében jelentősen, mintegy 11 százalékkal (36ról 47 százalékra) nőtt azok aránya, akik szintén kifogásolják, hogy egyegy kérdésben a köztársasági elnök nem szól alt meg. Az államfő és a parlamenti többség viszonyának lenyomata is érzékelhető a közvéleményben: a megkérdezettek 44 százaléka szerint nem választaná újra a parlament Sólyom Lászlót, ezzel szemben 10 emberből csak 2 gondolja úgy, hogy az államfő számíth atna az Országgyűlés támogatására. A Fidesz szavazói az összes válaszadóhoz hasonlóan borúlátóak, a szocialisták pedig még kevésbé tartanák esélyesnek azt a forgatókönyvet, hogy a parlament ismét megválasztja a jelenlegi köztársasági elnököt.
