Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 30 – Előadásom során a probléma jogi és társadalompolitikai vetületével foglalkoztam – nyilatkozta lapunknak dr. Tóth Mihály. – Mondandóm konkl úziója az volt: a kárpátaljai magyarság számára katasztrofális helyzetet idéznek elő az oktatási tárca a felvételizést szabályozó rendeletei, amelyek jelentősen megnehezítették, sok esetben ellehetetlenítették a nemzetiségi iskolákban tanulók számára az uk rajnai felsőoktatási rendszerbe való bejutást. Anélkül, hogy kisebbíteném az ukrán nyelv oktatásának fontosságát és szükségességét, annak a véleményemnek adtam hangot, miszerint nem azért jut be kevesebb magyar iskolát végzett gyerek a felsőoktatási rendsz erbe, mert romlik az ukrán nyelv oktatásának színvonala, hanem azért, mert ezt az említett adminisztratív intézkedések nehezítik. – Van a tanácskozásnak konkrét haszna? – Értékelésem szerint nagyon fontos eseménye volt az ukrán nyelv oktatása körüli vitafo lyamatnak. A konferencia keretében a kisebbséget képviselő pedagógusok, szakemberek a szaktárca illetékesei előtt fejthették ki érveiket arról, hogy miért is elfogadhatatlanok a kisebbségi nyelv oktatását érintő minisztériumi intézkedések. S az sem melléke s, hogy a vitaanyagot összegyűjtötték és könyv formájában megjelentették, s mind a szakma, mind a közvélemény számára hozzáférhetővé tették, amiért külön köszönet illeti a szervezőket, mindenekelőtt Revák Istvánt, a megyei állami közigazgatás osztályvezető jét és munkatársait. vissza Regionális értékteremtés KISZO 2009.06.13. A gazdasági válság közepette társadalompolitikai szinten is felerősödtek azon hangok, vélemények, melyek szerint az úgynevezett kistérségi, regionális együttműködések sok gondra, bajra jelenthetnek megoldást. Ezt a Munkácsi járás néhány magyarlakta településének polgármestere már korábban felismerte. E felismerés szülte azt a pályázatot, melyet Dercen és Csongor polgármestere fogalmazott meg, s melynek célja az adott régió hét települése kapcsolatrendszerének erősítése, gazdagítása. Máté Gyula és Baksa Tibor elképzeléseit a Szülőföld Alap támogatta, s az így teremtődött lehetőséggel élve a kezdeményezők hozzá is láthattak a megvalósításához. A rendezvén ysorozat fontos része volt az a kulturális programokkal gazdagított találkozó, melynek Csongor adott otthont. A polgármesterek eszmecseréje még amolyan hivatalos mozzanat volt, ám a táncosok, kicsinyekből és nagyobbakból álló hagyományőrző együttesek fellé pését már egyre többen kísérték figyelemmel. Sokan szurkoltak a focitorna résztvevőinek is. – Nem hagyományos falunapként, hanem a környező települések találkozójaként képzeltük el, szerveztük meg ezt a kavalkádot – magyarázta Baksa Tibor. – Ilyen szempont ból egyértelműen sikeresnek tartom rendezvényünket, s kollégáimmal megbeszéltük, hogy a folytatás sem maradhat el. A színes műsor egyik érdekes része volt a fornosi, derceni, izsnyétei, csongori, barkaszói és szernyei iskolások szellemi vetélkedője. A falv akban megrendezett elődöntők győztesei csapattá alakulva adtak számot tudásukról. Az ugyancsak kiegyensúlyozott vetélkedőt végül Barkaszó nyerte. Megjegyzendő, hogy csupán amolyan rájátszásban győzték le a csongoriakat. Nem kisebb izgalmak közepette dőlt e l a harmadik hely sorsa. A vetélkedő után bronzérmesként a szernyei csapatot hirdették ki, ám utóbb kiderült, hogy a derceniek egyik helyes válaszát a játékot vezető (e sorok írója) nem vette figyelembe, így – a zsűri döntése ételmében – ők is harmadikok l ettek. Mindez nem befolyásolta azt a tényt, hogy a nagydöntőben a barkaszói csapat tagjai vehetnek részt, s vívhatnak meg immár egymással a fődíjért, egy számítógépért. Tóth Edina, Tamási Erika és Tóth Katalin csatájából végül az utóbbi került ki győztesen . P. S. Sokáig gondolkodtam, hogy az igazán hangulatos, több szempontból is jelzésértékű rendezvényről szóló beszámolóban ejtseke szót egy ugyancsak fura mellékzöngéről. Végül úgy döntöttem, a teljességhez ez is hozzátartozik. Aki ismeri az adott térséget , minden bizonnyal hiányolja a vetélkedő iskolák sorából a rákosit. Mint a falu egyik képviselőjétől megtudtam, az ottani iskola igazgatója mondvacsinált okokra hivatkozva nem járult hozzá az elődöntő megrendezéséhez, így eleve kizárta tanítványait a továb bi versengésből. Ezzel kapcsolatban a kérdés költői: milyen pedagógiai értékek szintjén mozog az, aki megfosztja növendékeit egy esetleges sikertől, s ami még lényegesebb, attól, hogy ha kicsiny mértékben is, de gyarapodjanak tudásban, élményekben? vissza
