Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 22 Románia a válság előtt nagyon jól teljesített, gazdasága még tavaly is több mint hét százalékkal tudott növekedni (miközben Magyarország gazdasága csak 0,6 százalékkal éves szinten). Az utolsó negyedévben Budapesten már recesszióba fordult a gazdaság, ami nálunk csak idén, az el ső negyedévtől következett be. „Nemcsak a növekedés változását érdemes figyelembe venni, hanem a jövedelemszintet is, ami Romániában még mindig sokkal alacsonyabb. Miközben a nemzeti jövedelem Magyarországon az uniós átlag hatvan százaléka, Romániában az EUs középarányos mindössze 4045 százalékát éri ez el” – hívta fel a figyelmet Barcza György. Fegyelem IMFnyomásra A vizsgált mutatók alapján Magyarország egyedül az államháztartási hiány tekintetében áll jobban. Budapest tavalyra – és idénre is várhat óan – négy százalék alatt ira süllyesztette le a költségvetés deficitjét, míg Románia mutatója tavaly közelebb állt az öt százalékhoz, s ugyanez várható idénre is. Romániának szakértők szerint több mozgásteret hagy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás, ezért is szab adult el jobban a hiány. Magyarország – többek között a valutaalap nyomására – rendkívül szigorú költségvetési politikát igyekszik végrehajtani, ami miatt hatalmas a társadalmi elégedetlenség. Ez az igyekezet nem véletlen, ugyanis három évvel ezelőtt az o rszágban a hatszázalékos célhoz képest kilenc százalék felettire ugrott a költségvetés deficitje. Kényes pont az infláció „Románia kedvezőbb helyzetből fut neki a gazdasági válság kezelésének, mint Magyarország” – nyilatkozta nemrég az Új Magyar Szónak a dott interjúban Boros Imre magyarországi közgazdász. Szerinte Bukarestnek arra kell vigyáznia, hogy féken tartsa az inflációt és a kamatot. Románia inflációs célkitűzése az idei évre 3,50 százalék, bár a májusi érték ezt jóval meghaladta. Magyarországi el emzők a jegybank háromszázalékos inflációs céljánál jóval magasabb, öt százalék fölötti indexszel számolnak 2009ben és jövőre is. Boros Imre úgy látja, hogy miközben Magyarország ezen a téren 1990 – 91ben elszakadt a valóságtól, Romániában lezajlott egy h eves és gyors infláció nemrég. Ennek következtében megszűnt a régi lej, s utána visszaállt egy normális monetáris politika. A román adórendszer vonzóbb Befektetési szempontból a külföldi vállalatok számára az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Románia i gen vonzó célpont, ugyanis adórendszere a magyarországinál egyértelműen kedvezőbb. „A szomszédos országban nagyobb adókulcsokkal terhelik a vállalkozókat, ott adózni kell, ha forgalmad van, ha profitod van, ha beruházol, vagy ha tevékenységed után vagyono sabb lettél. Emellett a társadalombiztosítási összegek is 25 – 30 százalékosak. Ezzel szemben Romániában kiszámíthatóbb az adózás: mindenért 16 százalékot kell kifizetni, az általános forgalmi adó (áfa) 19 százalékos” – mondta lapunknak Farkas Levente, a Mar ketingiskola.ro tanácsadója. Magyarországon nemrég öt százalékos emelés mellett 25 százalékra nőtt az áfa. Barcza György ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy – bár szintén hozzájárult az adósságok növekedéséhez – Magyarország Romániánál lényegesen fejlettebb autópályahálózatta l rendelkezik, ami szintén fontos szempont a befektetőknek. Alacsonyabb itt a munkanélküliség A munkanélküliségi ráta májusban Romániában 5,8 százalék volt, és az állástalanok száma elérte az 525 ezret. Ezzel szemben Magyarországon csaknem tízszázalékos a munkanélküliségi ráta, s ezzel a tízmilliós lakosságú országban az állástalanok száma 400 ezren felül van.
