Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 06.13 . 32 Ezzel elindult egy közösségi egymásra találás: azok a szakadékok, amelyek korábban kialakultak a különböző politikai csoportok, vagy a politikusok és a civil szféra, ill etve a politikusok és az értelmiség között, átléphetővé váltak. Ez a széles körű vajdasági magyar nemzeti konzultáció sokkal távolabbra mutat, mint egy választási koalíció. - Az anyaországban újra előkerült a kettős állampolgárság ügye. Mi a véleménye err ől? - A vajdasági magyarok véleménye egyértelmű erről a kérdésről, és ezt a tudomására is hoztuk az összes magyarországi parlamenti pártnak, a kormánynak, a parlament és a köztársaság elnökének: ragaszkodunk a magyar állampolgársághoz. De ebben nem mi lép hetünk, hanem a magyarországi parlamenti pártok. Személy szerint én irtózom attól, hogy az anyaországi belpolitika szempontjából fontos pillanatokban fölmelegítik ezt a kérdést, és úgy tesznek, mintha lehetőség volna a megoldására. Mivel ehhez kétharmados többség kellene, jelenleg nem látok lehetőséget egy ilyen törvény elfogadására. Ha megváltozik a parlament összetétele, akkor majd látni fogjuk, hogyan viselkednek a kettős állampolgárság kérdésében azok, akik jelen pillanatban a szószólóiként lépnek fel. - Nemrég publikáltak Újvidéken egy tízkötetes tanulmányt, amely a második világháború alatt és után Jugoszláviában elkövetett tömeggyilkosságok feltárásával foglalkozik. Ennek eredményeit sokan vitatják, ugyanakkor a kutatás első ízben ismeri el a magyar tömegsírok létét, az 194445ös magyarellenes vérengzéseket. Biztató jelenségnek, vagy inkább a szörnyű tények elkenésének tartja az elkészült munkát? - 2001ben a vajdasági képviselőház megfogalmazott egy nyilatkozatot, amelyben elítélte a kollektív bűnö sség gondolatrendszerét. A tartományi parlament létrehozott egy értelmiségiekből, zömmel történészekből álló bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy tárja föl a 40es évekhez fűződő történéseket, állítsa össze az ítélet nélkül kivégzettek listáját. Ez nemcsak magyar kérdés, az áldozatok között voltak németek, szerbek, horvátok, zsidók, cigányok, és számtalan más etnikum tagjai. Az eredmények valóban sok vitára adnak okot, a most közölt adatok messze a korábban emlegetett számok alatt vannak. Például a szabadkai áldozatok listáján is jóval több magyar név szerepel egyes korábbi tanulmányokban, mint a mostaniban. Én mégis pozitív fejleménynek, egyfajta áttörésnek tekintem, hogy ez a tanulmány létrejött. A múlttal való szembenézés nem is annyira nemzetis égi, mint inkább civilizációs kérdés. A mi sugallatunkra Balázs Péter külügyminiszter fölvetette Belgrádban: létre kellene hozni egy olyan, magyar és szerb kutatókból álló csoportot, amely föltárja az 1940es években történteket, szembesíti ezzel a magyar és a szerb társadalmat - megteremtve ezzel egy nemzeti megbékélés alapjait. Ha magyarszerb viszonylatban ez elkezdődne, példaértékű lehetne más középkeleteurópai népek számára is: hasonló folyamatok indulhatnának el Horvátország és Szerbia, Horvátország és BoszniaHercegovina, sőt, akár Szerbia és Koszovó között is. Nem teremthetünk kiegyensúlyozott, konszolidált viszonyokat a térségben, ha a történelemhez kapcsolódó vélt, vagy valós sérelmeinket nem tisztázzuk. Csak akkor lehetünk úrrá rajtuk, ha kölcsö nösen szembesülünk velük, levonjuk a következtetéseket és gesztusokat teszünk egymásnak. vissza Pásztor Bálint: Tadić részvétele a VMSZ ünnepségén fontos jelzés Vajdaságma.info • 2009. június 14. [13:28] Boris Tadić szerb á llamfőnek és más szerbiai állami tisztségviselőknek, valamint a legbefolyásosabb politikai szervezetek képviselőinek részvétele a Vajdasági Magyar Szövetség szombat esti palicsi évfordulóünnepségén jelentős jelzés a 15 éves magyar pártnak és prioritásának - a vajdasági statútum, illetve a hatásköri törvény elfogadásának , értékelte a Tanjugnak adott nyilatkozatában Pásztor Bálint parlamenti képviselő. vissza Készítette: Boér K risztina
