Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.02 . 27 Ezúton is felhas ználom az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki a fenti kezdeményezés szervezőinek és minden egyes aláírónak, aki nevének feltüntetésével hitet tett a magyar és szlovák nép békés egymás mellett élésén munkálkodó intézmény megmentésében. Úgy érzem, hogy e z a közös kiállás és szolidaritás szép példája volt a magyarság összefogásának, erkölcsi ereje demonstrálásának. Szerencsés János, főkonzul Felvidék Ma, ddg vissza Az Európai Unió bevándorlási politikája Felvidékma 2009.06.01. Fokozatosan, de csak lassan fejlődik az Európai Unió közös bevándorlási politikája, amelyre ugyanakkor egyre égetőbb szükség van a szélesedő, belül pedig egyre szabadabb mozgást biztosító szervezetben. Az EU 45 éves történetében a bel- és i gazságügyi együttműködés viszonylag új jelenség. Érdemben csak 1993 végétől, a maastrichti szerződés életbe lépése óta létezik: az alapvetően gazdasági, kereskedelmi ügyeket kezelő Európai Közösség akkor egészült ki vele. Az utóbbi évtizedekben az EU kere sett bevándorlási térséggé vált, ráadásul tagországai között megszűntek a határok: aki egyszer bejutott, szabadon közlekedhet a tagországok nagy részében. A tagállamok tisztában vannak azzal, hogy demográfiai és munkaerőpiaci problémáikat hosszabb távon cs ak egy viszonylag jelentős arányú legális bevándorlás mellett tudják megoldani, ugyanakkor alapvetően továbbra is maguk kívánják meghatározni, milyen feltételekkel és kiket fogadnak be. Közös uniós politika ezért egyelőre lényegében csak a menekültkérdés és a határvédelem területén alakult ki. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a "legfiatalabb" uniós együttműködési pillér, a bel- és igazságügyi politika - időközben elvben nemzetek fölöttivé tett - részeként a bevándorlási szabályozás egyre inkább konkretiz álódik. Utolsó látványos példája ennek az új európai uniós munkavállalási szabályozás, az úgynevezett kék kártyás rendszer, amelyet nemrégiben hagytak jóvá a tagországok. Az új előírások egyfelől megkönnyítik a magasan képzett munkavállalók bevándorlását E Un kívüli országokból, másfelől súlyosbítják a szankciókat azokkal a cégekkel szemben, amelyek kívülről jövő illegális bevándorlókat alkalmaznak. Folyamatban van az a szabályozás is, amely az illegális bevándorlókkal kapcsolatos politikát közelítené. Enn ek egyik elemeként a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy legalizálják vagy kiutasítják a törvénytelenül érkezett bevándorlókat. Nyolcmillió illegális bevándorló Teljesen megbízható statisztikák a témáról nincsenek, de becslések szerint 8 millió illegál is bevándorló tartózkodik az unió területén. Tavaly az első félévben 200 ezer törvénytelenül tartózkodót vettek őrizetbe, és mintegy 90 ezret kitoloncoltak.Az EU elvileg már meghatározta, hogy milyen elemekből tevődik össze a bevándorlási politikája. Ezek közé tartozik az érintett unión kívüli országokkal folytatott együttműködés az ottani elvándorlás megakadályozása érdekében, az illegális bevándorlás és az embercsempészet elleni fokozottabb fellépés, a törvényes bevándorlók helyzetének átfogó szabályozása , a menekültek védelme és a tagországok nemzeti politikájának közelítése (az egységesítés távlati céljával). Az évtized elején az unió ötéves programot indított el a bevándorlási politika alapjainak megvetésére (tamperei program), majd 2004ben ezt újabb öt évvel meghosszabbította (hágai folyamat). A két ciklus céljainak egy részét még nem sikerült megvalósítani, ezért jövőre egészen biztosan meg kell kezdeni egy újabb többéves programot. A migráció emellett azon kérdések közé tartozik, amelyek esetében n em elégséges az uniós tagországok közti együttműködés, hanem kezeléséhez külső partnerekkel is közös tevékenységet kell folytatni. E téren az unió szintén jelentős lépéseket tett a Földközitenger menti országokkal folytatott, továbbá az afrikai, karibten geri és csendesóceáni térséghez tartozó államokkal kezdett együttműködése keretében, de részét képezi ez a téma a főleg volt szovjet köztársaságokra vonatkozó keleti szomszédságpolitikai együttműködésnek is.
