Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.08 . 35 Minden eddiginél alacsonyabb volt uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti (EP) választásokon - derül ki az EP honlapján közzétett adatokból. A választáson a 375 millió jogosult polgár 43,24 százaléka ment el szavazni. Öt évvel ezelőtt 45,47 százalék volt a részvételi arány. Németországban a két kereszténypárt, a CDU és a CSU az exit pollfelmérés szerint együttesen a szavazatok mintegy 39 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 44,5 százalékhoz képest. A szociáldemokraták ezzel szemben a 2004. júniusi 21,5 százalékkal szemben ezúttal 21 százalékot szereztek. A legnagyobb mértékben az ellenzéki szabaddemokraták növelték szavazataik számát. Elérték az öt százalékos küszöböt, s ezáltal az Európai Parlamentbe való bejutást az ellenzéki Zöldek és a Baloldal pártja is. Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) végzett az élen 28,5 százalékkal. Ez 12 százalékos javulást jelent az UMP öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Akkor a Szocialista Párt (PS) végzett 29 százalékkal az élen. A legnagyobb ellenzéki párt ezúttal a második helyet szerezte meg a szavazatok alig 17,5 százalékával. Az exit poll adatok szerint nagy meglepetésre a Daniel CohnBendit által vezetett Zöldek végeztek a harmadik h elyen 14,8 százalékkal. Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot. Az ÖVP a nem végleges adatok szerint hat százalékkal megelőzte koalíciós partnerét, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ). Az SPÖ jelentősen, 9,6 száza lékkal visszaesett 2004es eredményéhez képest. Szlovákiában a kormányzó IránySzociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az EPválasztást, a szavazatok 32,1 százalékának megszerzésével, míg az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 16,98 száz alékot kapott. A harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) végzett 11,33 százalékkal (ez két mandátumot jelent), a negyediken pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,55 százalékkal. Az EPbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97, illetve 5,39 százalékkal. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt (PSDPC) szövetsége nyerte Romániában az EPválasztásokat, a Magyar Összefogás Listája 910 százalékot kapott. A PSDPC 31,0, illetve 30,7 százalékkal került első helyre, koalíciós partnere, a miniszterelnököt adó Demokrata Liberális Párt (PDL) 30,0, illetve 30,4 százalékkal foglalta el a második helyet. Harmadikként futott be az ellenzékb en lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) 16,6, illetve 15,4 százalékkal. Az ugyancsak ellenzékben lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) jelöltjeiből álló Magyar Összefogás Listájára a szavazók 9,1, i lletve 10,4 százaléka adta voksát. A romániai magyarok három vagy négy mandátumot szerezhetnek az Európai Parlamentben. A jobbközép ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg az európai parlamenti választásokat a szlovén televízió által ismertetett becslések szerint, megelőzve Borut Pahor kormányfő Szociáldemokraták (SD) nevű pártját. Dániában az exit pollfelmérés szerint az ellenzéki szociáldemokraták állnak az első helyen 4 várható mandátummal, a kormányzó liberálisok három képviselői helyre sz ámíthatnak. Spanyolországban a jobboldal nyerte meg az exit poll szerint a választást: az 50 képviselői helyből a Néppárt várhatóan 43 százalékkal 23 vagy 24 képviselői helyre számíthat, a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) pedig 40,5 százal ékkal 21 vagy 22re. Az első televíziós becslések szerint José Sócrates portugál kormányfő Szocialista Pártja (PS) fejfej mellett halad a jobboldali Szociáldemokrata Párttal (PSD) a vasárnapi európai parlamenti választásokon. A különböző exit pollfelmé rések szerint a PS 2833 százaléknyi szavazattal 7 vagy 8 képviselői helyre számíthat, míg a PSD 2934 százalékkal 79 hely várományosa. Finnországban a választást a euroszkeptikus nacionalisták előretörése és a jobbközép többség visszaszorulása jellemezt e.
