Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.08 . 22 „A DKkban arányaiban kevesebb fideszes, vagy egyéb ellenzéki politikus szólal meg, a különbség az Esti Krónikák esetében k isebb. Ennek oka lehet az időpont: a déli műsorban még nem tudják elérni, megszólaltatni, véleményük kifejtésére bírnia fideszes és ellenzéki politikusokat.” A lap nem idézi ezt a lényeges megállapítást sem, ami azt hangsúlyozza, összességében a Krónikák k iegyensúlyozottak: „A Krónikák egészében véve kiegyensúlyozottak, egyedül a leghallgatottabb DK esetében mutatható ki a kormányzat felé történő elmozdulás – az Esti Krónikákban tapasztalt arányokhoz képest – az MSZPs és SZDSZes megszólalók többi párthoz képest tapasztalt felülreprezentáltsága miatt.” A cikk így idéz: „Az országos politikus szereplők megjelenése párthovatartozás tekintetében kiegyensúlyozott volt”, és hozzáteszi, „de a grafikon mást mutat”. Ám a grafikon már nem jelenik meg a cikkben, de idézi, hogy ötvenhárom százalékban szerepeltek MSZPsek. Viszont az 53 százalék vs. 47 százalék, ahogy az elemzés írta: „nagyjából kiegyensúlyozott”. Az SZDSZ a vizsgált időszakban inkább ellenzéki pártként volt számon tartva, az érvényes jogszabályok al apján mindenképp. A cikk e témakörben sem veszi figyelembe az Esti Krónikákra, illetve az összes Krónikára vonatkozó adatokat. A hivatkozott forrásokra vonatkozó megállapítások és a Magyar Nemzet által készített grafikon a forrásokról általuk válogatott ad atokat tartalmaz, és nem említi az összes forrásmegjelölést sem, a Krónikák 197 esetben hivatkoztak 87 különböző forrásra. Ha a Népszabadságot nem is, a Népszavát és a kohaszat.lap.hut önkényesen emelik ki a táblázatban. S azt a látszatot keltik, mintha a Népszabadság és a Népszava számottevően lennének jelen forrásként – noha a kettő összesen 11szer említődik meg a 197ből. Különösen nem tekinthető ez valamiféle túlsúly alapjának, ha figyelembe vesszük, az 1413 híregység közül csak 197nél jeleztek forrást a szerkesztők. Az összes híregység 0,77 százalékában volt tehát forrás a két napilap valamelyike, a kohaszat.lap.hu pedig nyilván a hír megismétlése miatt jelent meg háromszor. A cikk kiemeli azokat a magyarázatokat is, amelyek az „egyensúly felbomlását” indokolják, de mivel a szövegben ez nem a politikus szereplők meg jelenését bemutató rész után következik, hanem a források után, így úgy tűnhet, mintha az elemzés is a forrásokra vonatkoztatva tette volna ezeket a megállapításokat. Az elemzés nem állítja, hogy a Felvidék, Délvidék kifejezések „bűnös magyar szavak”, han em azt, hogy „mellőzésüket javasoljuk a hírműsorokban”, továbbá kiemelte, hogy „a felvidéki, illetve délvidéki jelzőt ugyan az adott közösségek is használják, de elsősorban ünnepiszakrális vonatkozásban, kevésbé a mindennapokban (ez főleg érvényes a vajd asági magyarokra). Azaz egyes műsorokban használhatók e kifejezések, de semmiképpen sem a mai, politikai élet (pártok, események) stb. vonatkozásában.” Tehát a hírműsorokban javasolja, magyarán, hogy pl. a hírekben ne felvidéki, illetve délvidéki magyar pá rtokról, hanem szlovákiai, illetve vajdasági/szerbiai magyar pártokról szóljanak. A Magyar Nemzet cikke éppen azt az érvelést hagyja figyelmen kívül, amely magában a Magyar Nemzetben jelent meg Kiss Gy. Csaba tollából 2006. június 23án, ti. „én sem történ elmi összefüggésben, sem mai kérdésekről szólva nem használom a Felvidék kifejezést. Valamikor, még a kommunizmus alatt állapodtunk meg Käfer Istvánnal, a magyar – szlovák irodalmi kapcsolatok kutatójával, hogy mi nem élünk ezzel a kifejezéssel. Azóta is kö vetkezetesen tartjuk magunkat ehhez. Az elhatározásnak több oka volt. Mindketten elkötelezett hívei vagyunk a magyar – szlovák megértésnek, jól tudjuk, hogy az elmúlt másfél száz év alatt mind a két nacionalizmus (hol az egyik, hol a másik volt kedvezőbb he lyzetben) megpróbálta céljait a másik rovására elérni, és bizonyos, különbözőképpen értelmezett kulcsszavak gyakran nehezítik a közös nevezőre jutást. A mi Felvidék szavunk pedig ezek közé tartozik.” A szerző kommunikációs vezető, Magyar Rádió ■ Maradjunk a tényeknél: a Magyar Rádió készített egy belső felmérést, amelyből kiderült: a leghallgatottabb hírműsorukban, a Déli Krónikában baloldali túlsúly van. A Magyar Nemzet (köz)címadási gyakorlatát lehet vitatni, de attól még a tény tény marad: az adófizetők pénzéből finanszírozott közrádióban a legértékesebb műsoridőben a szocialista és liberális politikusokat (utóbbiakat „természetesen” az ellenzékhez sorolják) többször engedik mikrofonhoz, mint az ellenzéket. A rádió szerint ennek oka „az időpont: a déli műsorban még nem tudják elérni, megszólaltatni, véleményük kifejtésére bírni a fideszes és ellenzéki politikusokat”. Ezek szerint az MSZP és az SZDSZ politikusai már kora hajnalban felkelnek, majd előzékenyen betelefonálnak a Krónika szerkesztőségébe, kérv e azt, hogy még időben nyilatkozhassanak. Ellenben a Fidesz és az ellenzék politikusai szándékosan késő délutánig alszanak, hogy a Krónika szerkesztői még véletlenül se tudják őket »megszólaltatni, véleményük kifejtésére bírni". Ez több mint komolytalan in doklás a baloldali túlsúly alátámasztására. Ami a forrásokat illeti: a mi grafikánk a Magyar Rádió által összeállított TOP 20 hírforrás táblázata alapján készült. Ami a Felvidék és Délvidék szavakat illeti: mindenhol, így a Magyar Nemzetben is jelenhetnek meg pró és
