Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 63 Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint jó hangulatú, tartalmas tanácskozás volt a tegnapi. Hangsúlyozt a: a határon túli magyar politika nem lehet hatékony az anyaország anyagi és politikai támogatása nélkül, s ilyen szempontból rendkívül fontos, hogy Magyarország helyreállítsa tekintélyét. A konzultáción Pásztor István beszámolt arról is: egy évvel a szerb iai parlamenti választások után a magyar politikusok kénytelenek azt tapasztalni, hogy a belgrádi kormánytöbbséget biztosító pártok közötti megállapodás vállalásaiból egyelőre semmi sem valósult meg. „Erről beszélgettem a ma Belgrádba látogató magyar külüg yminiszterrel, Balázs Péterrel is” – tette hozzá. PÁSZTOR: A KÖLCSÖNÖSSÉG JEGYÉBEN A Magyar Szónak nyilatkozva a VMSZ elnöke kiemelte: elégedett a magyar – magyar konzultáción elhangzottakkal. „A kormánnyal kapcsolatos helyzet a konszolidáció irányába mozd ult el, ami fontos Magyarország megítélése szempontjából, s ez nekünk elemi érdekünk, mert minél nagyobb tekintélye van az anyaországnak, annál hatékonyabb az a segítség, amelyet a mi ügyeink kapcsán nyújthat” – mondta Pásztor István. A pártelnök elmondt a: mivel a szerbiai belpolitikai színtéren a kormánytöbbséget biztosító koalíciós megállapodások kapcsán a szerb pártok eddig nem tettek semmit, az a magyar képviselőket arra ösztökéli, hogy eldöntsék, mit tegyenek, meddig lesznek ilyen körülmények között a koalíció tagjai, noha tudják, hogy kilépésük belpolitikai válságot idézne elő. „Célszerűnek tartanám, ha a magyar kormány felülvizsgálná a Szerbiához való viszonyulását. Budapest eddig feltétel nélküli, pozitív, nyitott, segítőkész hozzáállást tanúsíto tt Belgrád felé. Azt is tapasztaltam, hogy ezzel a szerb fél több esetben visszaélt. A szerb – magyar kapcsolatrendszerben a vajdasági magyarság érdekeinek legalább akkora súllyal kell a latba esniük, mint a két ország közötti kapcsolatok prioritásainak. Emi att módosítani kell Budapest álláspontján, a Belgrád felé irányuló támogatást a kölcsönösség jegyében kellene meghatározni” – hangsúlyozta Pásztor. A VMSZ elnöke szerint jó lenne, ha Magyarország Szerbia támogatásának feltételéül szabná a vajdasági magyars ág követeléseinek teljesítését. vissza Csökkenő jogok? – Kedvezőtlen a nemzeti kisebbségek számára a kultúráról szóló törvénytervezet – Varga László: Intézményirányítási visszalépést eredményezhet Magyar Szó 2009. május 29 ., péntek Parlamenti eljárásba került a kultúráról szóló törvénytervezet, amely kisebbségi szemszögből, az intézményirányítás területén visszalépést jelenthet. Az új jogszabály szerint az állami, a tartományi és az önkormányzati alapítású kisebbségi kult urális intézményekben az eddig bevált gyakorlat helyett, a nemzeti tanácsok csak egyetlen igazgatóbizottsági tagot javasolhatnak. A kultúráról szóló törvény meghozatala mindenképpen előrelépést fog jelenteni, ugyanis utoljára 17 évvel ezelőtt fogadtak el kultúráról szóló törvényt Szerbiában, valamint ez a jogszabály már kerettörvényként fog szerepelni. Ennek értelmében a kultúra minden egyes területét külön törvények fogják szabályozni, így többek között egyegy jogszabály fog születni a könyvtárakról, fil mről, könyvkiadásról. Erről a kerettörvényről a Szerbiai Képviselőház kulturális bizottsága tegnap a parlamentben közmeghallgatási ülést tartott, amelyen a meghívott kulturális intézmények képviselői megtárgyalhatták és elmondhatták a véleményüket a jogsza bályról. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője az ülésen kifejtette, hogy a kisebbségek számára visszalépést fog jelenteni, mert ahelyett, hogy a jelenlegi intézményvezetési rendszert és a kisebbségi autonómiát bővítené, szűkíte ni fogja azt. A jelenlegi vajdasági gyakorlat szerint a legjelentősebb kisebbségi intézmények a nemzeti tanácsok és a tartomány társalapításában működnek, viszont az intézményt irányító testületek és igazgató kinevezése az adott nemzeti tanács javaslatára történik, így a kisebbségek gyakorlatilag autonóm intézményirányítást élveznek, magyarázta lapunknak a parlamenti képviselő. Varga László szerint a törvénytervezetben egyik legnagyobb baj az, hogy az állami, tartományi és a helyi önkormányzati alapítású k isebbségi kulturális intézményekbe a nemzeti kisebbségek tanácsainak az új törvény szerint csak egy személy jelölésére lesz javaslattételi joguk.