Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 26 kilométerre fekvő Marculesti légikötő. A marculestii repteret tavaly minősítették katonaiból civil reptérré, a felújításnak köszönhetően azonban katonai célokra is tökéletesen alkalmas. A Ziua meglepő párhuzamra hívja fel a figyelmet, megemlítve, hogy a tavalyi grúzorosz konfliktus kirobbanása előtt hasonló hídfelújítási munkálatok kezdődtek DélOszétiában és Abháziában, biztosítva az orosz szárazföldi haderő akadálytalan mozgását. A bukaresti lap azt írja: az oroszok hamarosan szárazföldi és légi hadgyakorlatot tartanak Moldovában, melynek keretében mindkét reptér fogad majd egyegy orosz repülőrajt. Ez csak belpol Mindezek ellenére Romániában és Moldovában is számos politikai szakértő véli úgy, hogy a mostani, elmérgesedett nyilatkozatháború nem rejt magában komoly veszélyeket, mesterségesen felkorbácsolt indulatok ütköznek, a konfrontációnak elsősorban belpolitikai üzenete van. Az újonnan megválasztott kisinyovi vezetés a hatalmát szeretné megszilárdítani és az országban kialakult polgárháborús helyzetről szeretné elterelni a fi gyelmet a kreált ellenségképpel. A román államfő pedig pártjának, a demokrataliberálisoknak (PDL) gyűjti a szélsőséges szavazatokat az őszi elnökválasztás tesztjének is tartott június 7ei, európai parlamenti választások megnyeréséért. kitekinto.hu vissza Hogy áll Románia környezetvédő civil szervezetek terén? Transindex 20090528 Helyzetük elfogadható, de túl kevesen vannak – vonja le a következtetést a Soros Alapítvány a környezetvédő civil szervezetekről készült felmé résben. Hetven romániai környezetvédő civil szervezetről készített felmérést a Soros Oktatási Központ Alapítvány 2008 novemberében. A CocaCola HBC által finanszírozott felmérés premiernek számít Romániában, hiszen az utóbbi években teljesen hiányoztak az országos statisztikák erről a területről. A felmérés hét területre irányult: a tevékenység, projektek, humán erőforrások, anyagi helyzet mellett a szervezetek kommunikációjának hatékonyságát is vizsgálták. A felmérésben részt vevő szervezetek között kile nc (teljesen vagy részben) magyar szerepelt: a baróti Elveszett Világ Barlangász, Turista és Természetvédő Egyesület; a szatmári Romániai Denevérvédő Egyesület; három marosvásárhelyi szervezet – a Rhododendron Környezetvédő és Természetvédő Egyesület, a Mi lvus Csoport Madárvédő és Természetvédő Egyesület, valamint a Focus Eco Group; a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület; a szatmári Erdélyi Kárpát Egyesület; a brassói Accent Ökológiai Egyesület és a csíkszeredai PolgárTárs Alapítvány. A környezetvédők úgy vé lik, tevékenységüket legnagyobb mértékben az nehezíti meg, hogy a nemzetközi vállalatok vagy nem empatikusak a civil szervezetek által felvetett problémák iránt (40%), vagy pedig saját céljaik érdekében próbálják manipulálni őket (32%). Sokak szerint g ondot jelent az is, hogy az állami hatóságok nem bíznak a civil szervezetekben (28%), illetve a média nem érdeklődik kellőképpen a környezetvédelmi kérdések iránt (34%). Ami az önértékelést illeti, a civilek legnagyobb hiányosságuknak a professzionalizmu s hiányát tartják a piac többi szereplőjével való kapcsolattartásban. Ugyanakkor gyenge pontnak tartják a rugalmasság hiányát, ami a szakmai etika terén köthető kompromisszumokat illeti, valamint az idegenkedést a nemzetközi cégekkel szemben. Azt állítjá k azonban, helyi szinten jobban működnek a dolgok: ott, ahol a civil szervezetek napi tevékenységüket lebonyolítják, sokkal gyakoribb és gördülékenyebb a többi társadalmi szereplővel való kommunikáció és közreműködés. Ezen a szinten a szervezetek jól együt tműködnek a lakossággal, a közigazgatással és a sajtóval is. A legtöbb szervezetet (28%) 2000 és 2004 között alapították, az utolsó évben csökkent az új környezetvédő civil szervezetek aránya. A környezetvédő civil szervezetek többsége Erdélybe összponto sul
