Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 24 Leonard Orban EP biztos is megerős ítette az Európai Tanács ezen szándékát. Kampányszagú nyilatkozatában Orban elsősorban a Tariceanukormány felelőtlen pénzügyi politikáját okolja. Impulzus vissza Román határmódosítás: Moldova beolvad, Erdély kiválik? Erdél yma [ 2009. május 27., 11:39 ] Román állampolgárságra vágynak A moldovai parlamenti választások után lezajlott események azt bizonyítják, hogy a moldáv állam összeomlása és Romániával való egyesülése elkerülhetetlen, és ezért Oroszországnak mihamarabb el kellene ismernie Transznisztria függetlenségét – hangzott el egy orosz külpolitikai szakértői kerekasztalbeszélgetésen. Más vélemények szerint a Bukarest és Kisinyov közötti diplomáciai háború mindkét országban csupán belpolitikai célokat szolgál és érin tetlenül hagyja a jelenlegi országhatárokat. A Putyinéra elnöki hivatalának nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Modest Kolerov egy, a napokban Moszkvában megtartott szakértői kerekasztalbeszélgetésen annak a határozott véleményének adott hangot, miszerint Moldova a közeljövőben egyesülni fog Romániával, és ilyen körülmények között sürgősen rendezni kell Transznisztria helyzetét. Az orosz szakértő szerint nyilvánvaló, hogy Transznisztria (más néven Dnyeszteren Túli Köztársaság) nem maradhat Moldova része, ezért szükséges, hogy Oroszország felkészüljön a Moldova és Ukrajna közé beékelődő szakadár terület független államként való elismerésére. Moszkva számon kér Időközben Moszkva is magáévá tette a kisinyovi vádakat, melyek szerint a moldovai ápril isi zavargásokért a bukaresti titkosszolgálatokat terheli a felelősség. Oroszország elvárja Brüsszeltől, hogy kérje számon Bukaresten az állítólagos román titkosszolgálati aknamunkát. Medvegyev külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko kijelentette: Oros zország „rendkívül elégedetlen” amiatt, hogy az Unió gyakorlatilag szemet hunyt a Romániának a Moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött. „Azt kérdeztük és továbbra is kérdezzük, hogy uniós partnereink vállaljáke a felelősséget az egyes tag országok határmódosítási szándékkal elkövetett cselekedeteiért? – teszi fel a kérdést az orosz elnök tanácsadója. A témát a hétvégi, habarovszki OroszországEUcsúcstalálkozón is szóba hozták. Az orosz külügyi tanácsadó, Alekszandr Grusko felszólította az Unió képviselőit: presszionálják Bukarestet, hogy egyértelműen nyilvánítsa ki, elismeri Moldova Köztársaság függetlenségét. Erdéllyel fenyegetnek Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnök múl t heti, a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţi taná cskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló MolotovRibbentroppaktum „szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű po litikai provokációnak tekinthető. Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy a Moldova EUintegrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel val ójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erdélykérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműk ödéssel, az 1947es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához. A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban – szándékosan – elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra és egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságát uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mellett kevés érvet lehetne találni.
