Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.26 . 19 A dokumentum kijelenti, hogy Kolozsvár épített öröksége szerves en kapcsolódik a magyar és német kultúrához, építészekhez, korabeli személyiségekhez és a város egykori és mai lakosaihoz. „Természetes igényünk, hogy szerény megemlékezésként az épített örökséghez való hozzájárulásukat nyelvükön/nyelvünkön való feliratoz ással tiszteljék meg” – áll a Szabadelvű Kör állásfoglalásában. A magyar liberálisok felszólítják a helyi tanácsot, hogy bírálja felül a polgármester álláspontját és rendelje el a magyar és német nyelvű feliratozást is. vissza RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! – Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen ÚMSZ Horváth István | 20090525 07:43:47 Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet a hétvégén fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ és az EMNT közös akciójára rányomta bélyegét a választási kampány, ugyanis a felszólaló politikusok közül többen a választók mo bilizálására használta az alkalmat. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román központi média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak pénteken Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RM DSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Azonban szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helysége iből is: Maros megyéből egy, Kovászna megyéből pedig három busz szállította a tiltakozókat a csíkszeredai Szabadság térre. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötte ket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ennek a nehezítő körülménynek a bejelentését a felszólaló politikusok a hatóságok packázásaként hirdették ki. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a megmozduláson elmondott beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve, ugyanis a székelyek szabadságszeretete ez t nem fogja hagyni. A szövetségi elnök sze rint a román politika azt bizonyítja, hogy igenis, szükség van területi autonómiára, annak ellenére, hogy ennek éppen az ellenkezőjét bizonygatja. „Hagyják, hogy éljük a magunk életét, hagyják, hogy mi döntsünk a magunk dolgaiban, arról, hogy mi legyen Szé kelyfölddel, a saját magyar jövőnkkel” – fogalmazott Markó Béla. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceauşescurezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ugyanakkor az EMNT elnöke összefogásra szólította fel az erdélyi magyarságot, mondva: félretéve a különböző politikai szimpátiát, küzdjön együtt a területi autonómiá ért. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37es kor mányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. Számháború: hírforrástól függően pár ezertől tiz ennyolc ezerig terjedt a résztvevők száma A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a
