Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.20 . 15 Biden kedden háromnapos balkáni körutat kezdett e l Szarajevóban. A látogatással Washington hangsúlyozni akarja: a világ más részein dúló konfliktusok ellenére Barack Obama elnöksége alatt sem feledkezik meg a Balkánról, ahol az Egyesült Államok sokat tett a volt Jugoszlávia területén pusztító testvérhábo rúk lezárásáért és a térségbeli stabilitás előmozdításáért. Az amerikai alelnök Szarajevóban megbeszélést folytatott a boszniahercegovinai kollektív államelnökség muzulmán, horvát és szerb tagjával, majd beszédet mondott a központi parlamentben. Program jában szerepelnek különkülön találkozók Haris Silajdziccsal, a kollektív elnökség muzulmán tagjával és Milorad Dodikkal, a boszniai szerb államalakulat kormányfőjével, a boszniai politikai színtér két legádázabb vetélytársával. Biden parlamenti beszédébe n úgy vélte, hogy az elmúlt három évben veszélyes mértékben megszaporodtak a nacionalista töltetű megnyilvánulások Bosznia és Hercegovinában. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat aggasztja, hogy a jugoszláv utódállamban milyen irányban haladnak az esem ények. Az amerikai alelnököt balkáni útjára elkísérte Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki a nap folyamán szintén hangot adott a boszniai helyzettel kapcsolatos brüsszeli aggodalmaknak. Biden ugyanakkor segítséget ígért a térség országainak az európai uniós csatlakozáshoz. Úgy vélte, hogy nyitva áll az ajtó az előtt, hogy az említett országok a történelem során először teljes jogú tagjai legyenek a szabad Európának; Washington segít belépni az ajtón. A véres boszniai hábo rút (19921995) az amerikai közvetítéssel tető alá hozott daytoni békemegállapodás zárta le. Az egyezmény véget vetett a vérontásnak és megőrizte nemzetközi határain belül Bosznia és Hercegovinát, de területe mintegy felénfelén két, nagy önállósággal rend elkező államalakulat működik - a boszniai Szerb Köztársaság és a horvátbosnyák föderáció , amelyeket gyenge központi intézmények kötnek össze: az államszervezet kevéssé működőképes. A muzulmán bosnyákok szívesen vennék Washington tevékenyebb szerepválla lását országuk ügyeiben, a szerbek viszont nem kérnek belőle; ennek a boszniai szerb területeken kedden több száz fős gyertyás tüntetéseken hangot is adtak. Bosznia és Hercegovinának az EU felé közeledését évek óta bénítják a három államalkotó - a horvát, bosnyák és szerb - nép vezetői közötti viták. A szerbek szerint a balkáni ország csak - két vagy három államalakulatból álló - laza államközösségként csatlakozhat az unióhoz; a bosnyákok és a horvátok viszont az egységes állam mellett szállnak síkra. Bid en szerdán Szerbiában folytatja körútját. A boszniai szerbek vezetője szerint az amerikai alelnök nem érti országát Bosznia és Hercegovinában sokkal összetettebb a helyzet annál, mint ahogy azt Joe Biden amerikai alelnök a nap folyamán magyarázta - jelen tette ki kedden Milorad Dodik, az ország egyik felének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a miniszterelnöke. Biden három napos balkáni körutat kezdett Szarajevóban, Bosznia és Hercegovina fővárosában, ahonnan Belgrádba, majd a függetlenségét tavaly kikiálto tt Koszovóba utazik. Szarajevó nem Bosznia és Hercegovina, fogalmazott a szerb vezető azok után, hogy beszélt Joe Bidennel, aki a nap folyamán találkozott a három helyi államalkotó nép - bosnyákok, horvátok és szerbek - képviselőiből álló
