Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.19 . 37 megőrzésére. Feltéve, hogy megmaradnak a párt által deklarált hovatartozás (jobbközép) korlátain belül, és eszmékkel meg eszközökkel töltik meg őket, mert az nem elég, hogy lesz egy Bugárféle, meg egy Csákyféle platform, amelyek k özött mi is lenne a különbség? vissza EPválasztás: mi történt 2004 és 2009 között az Európai Parlamentben? Felvidék.ma 2009.05.19. A június 4. és 7. között megválasztandó Európai Parlament (EP), miként minden újravál asztott testület, „hozott anyagból dolgozik”, arra épít, amit az előző ciklusban sikerült elérnie. Az alábbiakban megemlítünk néhány, a most záruló megbízatási időszakban elért kiemelkedő vagy érdekes parlamenti vívmányt. A vívmányok jó részéért természet esen nem kizárólag az EPt illeti a babér, hiszen a parlament szerepe gyakran nem több annál, mint hogy megvitatja az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatokat, és igyekszik rávenni a tagállami kormányokat képviselő, jóváhagyó jogkörrel rendelkez ő tanácsot a parlamenti álláspont figyelembe vételére. E törekvés sikere azonban nem ritkán jelentős mértékben képes módosítani az eredeti elgondolásokat. Szabad mozgás mindennek és mindenkinek Erre talán az egyik legjobb példa, hogy ez év végétől kezdv e a szolgáltatók – az utazásszervezőktől a fodrászokig – az EUban mindenütt szabadon dolgozhatnak, miután az Európai Parlament elfogadta az utóbbi évek egyik legfontosabb uniós jogszabályát, a szolgáltatási irányelvet. Az EP jelentősen átdolgozta az erede tileg még 2004ben javasolt és nagy vihart kavart szöveget. Az irányelv célja az európai integráció negyedik alapvető szabadságának – a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgása után a szolgáltatások szabad mozgásának – az érvényesítése anélkül, hogy ez a tagállamok szociális normáinak rovására menne. A feladat nehézsége abban rejlett, hogy egyrészt meg kellett felelni a fogyasztók, a munkavállalók és a szolgáltatásnyújtók érdekeinek, másrészt szemben álltak egymással a liberalizálás hívei és a szociális normák védelmezői. Egy másik fontos törésvonal az EU régi és új tagállamai között húzódott. Az EP és a tanács közti egyeztetések végül eredményre vezettek. Voltak olyan témák is, amelyekben az EP nem tudta ugyan keresztülvinni saját többségi akaratát, de l egalább meg tudta akadályozni, hogy a tanácsban akaratával ellentétes döntés szülessen. Ilyen téma a munkaidőirányelv kérdése. Tizenkét hónap átlagában legfeljebb heti 48 órában maximált munkaidőt szeretne az Európai Parlament. Több évi tárgyalás után a t anácsnak tavaly júniusban sikerült közös többségi álláspontot elfogadnia – Spanyolország és Görögország ellenszavazatával, Magyarország, Belgium, Ciprus, Málta, Portugália tartózkodása mellett. Decemberben azonban az Európai Parlament – első olvasatbeli vé leményét megerősítve – elutasította azt a kompromisszumot, amely a tagállamok számára lehetővé tette volna, hogy a heti 48 órás felső korlát hatálya alól kivonják magukat. A világ első átfogó, a globális felmelegedés korlátozását célzó intézkedéscsomagját az Európai Unió fogadta el 2008 decemberében. Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták az autók, az ipari létesítmények és más tevékenységek üvegházgázkibocsátásának csökkentését és a megújuló energiaforrások arányának növelését célzó új uniós jogszab ályokat. Önkéntes visszatérésre ösztönöz Az Európai Parlament tavaly júniusban a „visszatérési irányelv” elfogadásával jelentős előrelépést tett az egységes bevándorlási politika létrehozása felé. A 2011ben hatályba lépő jogszabály az illegális bevándor lókat a hazájukba történő önkéntes visszatérésre ösztönzi, és kötelező előírásokat állapít meg az őrizet, illetve az újrabelépési tilalom időtartamáról. Az irányelv jogi garanciákat is nyújt, nyitva hagyva a tagállamok előtt a kedvezőbb előírások alkalmazá sának lehetőségét. Az EP 2006 decemberében ambiciózus jogszabályt fogadott el a vegyi anyagokról. A rendelet szerint a vegyiparnak kell igazolnia termékei biztonságosságát. A jogszabály a forgalomban levő mintegy 100 ezer vegyi anyag közül hozzávetőleg 30 ezer regisztrálását írja elő. A jogszabály célja a vegyi termékek biztonságosságának növelése, az állatkísérletek számának csökkentése, valamint a versenyképesség fokozása és a kereskedelem elősegítése. 2007 júniusi hatályba lépésekor a rendelet közel negy ven korábbi jogszabály helyébe lépett.
