Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.16 . 26 A KárpátMedencei Magyar Autonómia Tanács zárónyilatkozata Erdély.ma • [ 2009. május 15., 22:52 ] A KárpátMedencei Magyar Autonómia Tanács 2009. május 15i budapesti ülésének zárónyilatkozata A KárpátMedencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) ez évi soros ülésén az egész világot átfogó pénzügyi és gazdasági válság, valamint a Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozása óta eltelt időszak tapasztalatainak összefüggésében elemezte a magyarság helyzetét. A magyar nemzet számára kiemelten fontos, hogy Mag yarország és szomszédjai mielőbb túljussanak a világválság okozta gazdasági nehézségeken. Ennek feltétele egy olyan új társadalmigazdasági világrend kialakítása, amely a nemzeteken belüli és a nemzetek közötti szolidaritáson, valamint a demokratikus alapé rtékek és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. A számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jelenleg a válsággal és annak megoldásával kapcsolatos folyamatoknak nem alakítói, hanem elszenvedői. Ez elsősorban annak a következménye, hogy sem a demokrácia kiépülése, sem az Európai Uniós csatlakozás, illetve annak perspektívája nem teremtette meg azokat a struktúrákat, amelyek lehetővé tennék, hogy ezen közösségek érdemi – törvény által szavatolt – döntéshozói és végrehajtói jogosítványokkal rendelkezzenek saját maguk, illetve az általuk is lakott régiók igazgatásában. A magyar politikai érdekvédelmi szervezetek kormányzati részvétele Romániában, Szlovákiában és Szerbiában néhány éven át lehetővé tett bizonyos korlátozott befolyást a társad almi folyamatok alakításába, ám a kormányzati részvétel befejeződésével együtt ezek a szerény lehetőségek is megszűntek. Bebizonyosodott, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség saját – a pártpolitikai széljárástól független – autonóm intézményrendszer hiányá ban kiszolgáltatott marad a manapság egyre inkább felerősödő többségi nacionalizmusok által táplált asszimilációs törekvésekkel szemben. Sajnálatos módon Szlovákiában és Ukrajnában a gazdasági válság ellenére jelenleg is jelentős kormányzati és törvényhoz ói erőket köt le olyan diszkriminatív jogszabályok előkészítése, illetve alkalmazása, amelyek nyelvi és kisebbségjogi téren tovább rontják a magyarság helyzetét, sértik jog- és esélyegyenlőségét, és akadályozzák a társadalmigazdasági folyamatok alakításáb an való érdemi részvételét. Ha nem is olyan mértékben, de hasonló folyamatok jelei mutatkoznak Szerbiában, ahol nem ritka a magyarok elleni fizikai vagy lelki agresszió, vagy Romániában, ahol a közigazgatási intézmények vezetésének gátlástalan átpolitizálá sa Erdély több régiójában az etnikai tisztogatásban nyilvánul meg. Horvátországban pedig az alkotmányerejű törvények időnként nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesülnek, anélkül, hogy ennek bárminemű jogi és politikai következményei lennének. Abbó l kiindulva, hogy a magyar kisebbségek a többségi államok polgárai, a KMAT résztvevői emlékeztetik az érintett kormányokat a különböző (béke)szerződésekben, nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségükre és felelősségükre annak érdekében, hogy ne csor buljanak a kisebbségek jövőjét biztosító jogok a teljes és tényleges egyenrangúság alapján. Ezen negatív jelenségek ellen való eredményes fellépés érdekében új alapokra – a kölcsönös szolidaritás alapjaira – kell helyezni a kisebbségi helyzetű magyar közö sségek és Magyarország, illetve a magyarság és az általa lakott országok kapcsolatát. A KMAT résztvevői szükségesnek látják, hogy a mai Magyarország és szomszédos országokban élő nemzetrészek közötti együttműködés ne a magyarországi belpolitikai megfontol ások szerint, hanem a politikai erők párbeszéde és lehetőség szerinti konszenzusa alapján alakuljon. Elvárják, hogy a mindenkori magyar kormány nemzetpolitikája legyen összhangban ezen konszenzussal meghatározott célkitűzésekkel. Továbbá elvárják, hogy a m agyar kormány használja ki az összes rendelkezésére álló lehetőséget és eszközt annak érdekében, hogy Szerbia és Ukrajna rendezze a magyar közösségek jogi helyzetét, beleértve az autonómiájuk biztosítását az Európai Unióhoz történő csatlakozásukat megelőző en.
