Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.04 . 9 Kárpátmedencében is, hogy a magyar ügyet európai üggyé t együk, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet egységes hangon szólhasson a sokszínű Európában. vissza Európai színvonalon, magyar szellemiséggel KISZO 20090504 08:23:26 Az egyetlen országos magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó s zerkesztőségében tett látogatással és szakmai tereferével kezdődött a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) kárpátaljai körútja, amit a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) szervezett, s amiről már előző lapszámainkban is olvas hattak. A háromnapos rendezvénysorozat egyik legfontosabb állomását a Hungarológiai Központban sorra kerülő tanácskozás képezte, amelyen az egybegyűltek a Kárpátmedencei magyar kisebbségi média szerepét vizsgálták az európaiság elmélyítésében. A kérdés k apcsán Horváth Katalin, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense vitaindítóként megfogalmazott gondolatai szerint az újságíró legfontosabb feladata a nemzeti értékek és a kultúra közvetítése. Ez még akkor is így van, ha egy zsurnaliszta sokkal kiszolgáltatottabb a körülményeket tekintve, mint például egy pedagógus. A felelőssége viszont nem kisebb. Elvben mindenkinek a nemzet – amelynek útja meglátása szerint most lejtőhöz hasonlít – szekerét kellene tolnia. A médiában egyrészt olyan súlytalan emberek szerepelnek , akik semmit sem tettek le a nemzet asztalára, másrészt a pedagógustársadalom problémáit jóval szerényebb mértékben jelenítik meg. A kisebbségi sajtó és európaiság kapcsán megjegyezte: az öreg kontinens és a világ nem azt kezeli értékként, amit tőle a ma gyarság átvesz – legyen az akár egy showműsor – , hanem azt, ami a nemzet értékei közé tartozik. Negatívumként értékelte, hogy az újságokat átszövi a pártpolitika, viszály uralkodik mindenütt. Berzsenyi Dánielt idézve megjegyezte: "Nem sokaság, lélek és s zabad nép tesz csuda dolgokat", jelenleg a félelem ural bennünket. Horváth Katalin a pozitív dolgok, kezdeményezések bemutatására hívta fel a figyelmet. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) és a 2005 májusában Szegeden megalakult, a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, horvátországi, szlovéniai, felvidéki szakmai szervezeteket és újságírókat tömörítő Konvenció elnöke az erdélyi magyar újságírás történetének vázolását követően a jelen kor feladatait és kihívásait ismertette. Bár a régióban mintegy n égyszáz magyar lap jelenik meg, húzta alá Ambrus Attila, ennek ellenére a magyar média, véleménye szerint, csak féllábú óriásnak nevezhető, mivel hiányzik a palettáról az egész napos rádió- és televízióműsor. Az anyagi helyzettel kapcsolatban megjegyezte: azok a partiumi lapok, amelyek nyugati befektetők tulajdonába kerültek, valósággal kilúgozódtak, alapvető rovatok és műfajok szűntek meg. Nem a Kánaán érkezett meg, hanem éppen a komoly szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkező kollégák kerültek lapátra . Ez a jelenség Erdélyt eddig elkerülte, ám ahhoz, hogy ez így is maradjon, anyagi stabilitásra van szükség. Jelenleg mind romániai, mind magyarországi pénzforrásokra pályázhatnak. A MÚRE elnöke konkrét feladatként a közszolgálatiság felvállalását határozt a meg, megjegyezve: a médiának nemcsak az erdélyi magyar társadalom korszerűsítésében, hanem az anyanyelv megőrzésében is komoly szerepe van. Az anyagi háttér mellett a felvidéki újságírás nehézségeinek elemzése volt a két vezérfonala Krivánszky Miklósnak , a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítójának. Az előbbi kapcsán úgy vélte, bár a Felvidéken mind szlovákiai, mind magyarországi forrásokra pályázhatnak, európai uniós szinten kellene forrást biztosítani a kisebbségi média számára, hiszen az unióban mintegy n egyvenmillió ember tartozik valamely nemzeti közösséghez. A felvidéki magyar média helyzetére jelentősen rányomja a bélyegét az, hogy a magyarság a határ mentén egy hosszú sávban él. Ez jelentősen megnehezíti, esetenként szinte ellehetetleníti a sajtótermé kek terjesztését, nem véletlen, hogy jelenleg csak egyetlen országos napilap működik: az Új Szó. Ez azzal jár, hogy sokszor olyan érdekek csapódnak le a sajtótermékben, melyek által csorbul az olvasó gondolkodásmódja, néhanapján pedig torzul. A hetilapok m ellett regionális és helyi lapok is vannak. Probléma, hogy megoldatlan ezek magyarországi előfizetése, holott lenne rá igény. A délvidéki magyar lapoknak a Magyar Nemzeti Tanács az alapítójuk, fejtette ki Tóth Lívia, a Hét Nap című hetilap szerkesztője. A tulajdonosi mellett az anyagi helyzet is stabil, mivel ezek havi rendszerességgel alanyi jogon járó tartományi támogatásban részesülnek, s kihasználják a magyarországi pályázati lehetőségeket is. Az
