Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.07 . 33 Geoană igazságtalanságról beszélt A felröppent híresztelésre egyébként elsőként Mircea Geoană szociál demokrata pártelnök, a szenátus elnöke reagált a tegnap reggel. „A román fizetési mérleg támogatására szánt ötmilliárd eurós hitelnek az igazságügyi reformmal való összekapcsolását igazságtalannak tartom, és úgy látom, hogy ezáltal Románia hátrányba kerülh et a többi európai uniós tagállammal szemben” – nyilatkozta a szenátus elnöke. Geoană minderről a Romániába delegált uniós nagykövetekkel való találkozón beszélt, aminek témája éppen az volt, hogy a román parlament mennyiben teljesítette az Európai Bizot tság igazságügyi jelentésének rá vonatkozó kötelezettségeit. Geoană szándéka az volt, hogy bebizonyítsa, az elmúlt időben történtek előrelépések az igazságügyi reform terén, s ugyanakkor arról is tájékoztatta a diplomatákat, hogy a következő időszakban mil yen terveik vannak. A szenátus elnöke leszögezte, a parlament tudja teljesíteni kötelezettségeit, azonban még vannak olyan állami intézmények, amelykre szintén nagy felelősség hárul. Példaként az Igazságügyi Minisztériumot, a Legfelsőbb Igazságszolgáltat ási Tanácsot (CSM), valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) jelölte meg. Vosganian drámainak nevezte a helyzetet „Ha a hitelt az igazságszolgáltatás helyzetével hozzák összefüggésbe, Románia igen drámai helyzetbe kerül, azaz a jelenlegi k ormány nem fogja tudni teljesíteni az állam alapvető kötelezettségeit, nem tudják kifizetni a béreket, nyugdíjakat, és nem fogják tudni biztosítani az állami intézmények működését” – fogalmazott tegnap Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szen átora. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatás terén történt előrelépések igen halványak, és Románia mindenképpen európai bizottsági szankciókra számíthat. A Tăriceanukormány volt pénzügyi és gazdasági minisztere mindennél is súlyosabbnak nevezte, hogy a Bockabinet az EBtől érkező pénzeket beruházásokra, valamint a gazdaság fellendítésére kívánja fordítani, miközben „az első negyedévi eredménye alapján a kormány a valóságon kívül helyezkedik el”. Szerző(k): Bálint Eszter vis sza Felére csökkent a választási részvétel 1990 óta Krónika 2009. május 06. Jelentősen csökkent a szavazási kedv két évtized alatt Romániában: míg 1990ben 86 százalékos volt a részvételi arány, 2008ra ez az érték 39 százalékra csökkent, derül ki eg y szerdán ismertetett tanulmányból. A bukaresti Közpolitikai Intézet (IPP) arra figyelmeztet, hogy a szavazóurnától való távolmaradás csökkenése nyomán előreláthatatlanná válik a választások eredménye, ugyanakkor csökkenhet a választottak és az általuk kép viselt intézmények legitimitása is. Megfordíthatná a trendet, ha a a választásokat hétköznap tartanák, vagy ha két napon át zajlana a szavazás, véli az IPP. 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992ben és 1996ban ez 76 százalékra, 2000ben 65 százalékra, 2004ben 58 százalékra csökkent, 2008ban pedig pusztán 39 százalék volt. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvéleménykutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru. Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008as és az 1992es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni. A szav azási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
