Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.03 . 26 Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök megemlítette, hogy nem csak a romániai magyar politikusok, de a román nagypártok és a kormányzat számára sem készültek el azok az alapkutatások, elemzések és modellezések, szakértők és a tudományos szféra által, amely megfelelő alapot biztosíthatna a decentralizációhoz. E hiányosság pótlására azt kérte, az államelnök segítsen abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja szakmailag is segítse az erdélyi magyarságot abban, h ogy jó irányba tudja befolyásolni a romániai közigazgatás átalakítását. A találkozón elhangzott: Magyarország szakmai hátteret biztosíthat a pályázati gyakorlatban való elinduláshoz, a magyarországi akadémikusok és a helyi szakemberek közösen készíthetnék el a Székelyföld monográfiáját. Sólyom László azt kérte a székelyföldi elöljáróktól, hogy erősítsék a testvértelepülési kapcsolatokat, vonjanak be más külföldi helységeket is. A megbeszélésen bemutatták azokat a közös székelyföldi projekteket és elképze léseket is, amelyeket a legutóbbi borospataki megbeszélésükön áttárgyaltak az önkormányzati vezetők (Székelyföld Nap, székelykapuprogram, Székely szeretetszolgálat, székely falu és építettörökségvédelem, székely modern ház, székely monográfia, szimbólumo k). Borboly Csaba ismertette a Székelyföld márkanév bevezetésének szükségességét és indoklását, amelyről Sólyom László kedvezően és biztatóan nyilatkozott, és ösztönözte az önkormányzati vezetőket a hasonló, az emberek jólétét szolgáló programok elindítás ára. vissza Újabb etnikai összeírás Krónika 2009. április 02. A Kovászna megyei prefektus, Codrin Munteanu indítványozta – az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kifogásolt – felméréshez hasonló összeírást készítt etett a Maros megyei kormánybiztos is. Marius Paşcan arra volt kíváncsi, hogy a közintézményeknek hány olyan alkalmazottja van, akik beszélik a magyar nyelvet. prefektus sajtótájékoztató keretében bejelentette: a Maros megyei közintézményekben 784 alkalmaz ott beszél magyarul. Igaz, ez a megfogalmazás úgy is érthető, hogy a tisztviselőktől nem azt kérdezték: milyen nemzetiségűek, hanem hogy beszélneke magyarul vagy más hazai nemzetiségek nyelvén. Marius Paşcan szerint a más adatokat is tartalmazó jelentés a belügyi tárca felkérésére készült. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő úgy véli: „Fel kell mérni, hogy mi történik az állami intézményekben a személyzeti politika címszó alatt. Mert a jelenlegi arán y távolról sem tükrözi az egyes erdélyi megyék lakosságának nemzetiségi összetételét.” Szigeti Enikő úgy tudja, ezek a felmérések azért készülnek, mert Románia hivatalos jelentést kell, hogy készítsen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája el őírásainak betartásával kapcsolatban. „Románia 2008 májusában ratifikálta a dokumentumot olyan formában, hogy kivette a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó legfontosabb részt. Románia megint azt a trükköt használta, hogy elsüllyesztette a magyart a többi 18 hazai népcsoport közé. Átvették a charta általános előírásait, de a közigazgatásnál úgy jártak el, hogy kivették a legelső passzust, ami szigorúan követeli meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását a hivatalokban, önkormányzatokban. A következő öt előírást ratifikálták, de a charta úgy van összeállítva, mint általában minden ilyen szabályzat, hogy a fejezet első pontja a leglényegesebb.” Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács munkatársa a Krónika megkeresésére elmondta, a Regionáli s és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem etnikai hovatartozással, hanem nyelvhasználattal foglalkozik. „Ha azt kérdezik meg, hányan beszélik különböző kisebbségek nyelvét, akkor ez helyén volna. De sajnos etnikai összeírás történik, amit nemzetközi egy ezmények tiltanak.” A Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache úgy véli, vitatható, hogy az állampolgárokról lehete olyan jellegű információkat gyűjteni, amelyek nem jelennek meg a személyazonossági igazolványokban. „Úgy tudom,
