Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggel i Sajtófókusz 200 9 . 04.29 . 45 Csak nagyon kevesen vehették készpénznek például Traian Băsescunak a kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvény parlamenti elfogadását sürgető állásfoglalását, amikor a jogszabály jegelése éppen az elnökkel szim patizáló demokraták lelkén szárad. Talán Emil Boc és az államfői posztra pályázó Crin Antonescu fellépése még tisztességesebbnek is mondható, hiszen meg sem próbáltak ígérgetni, igaz, a liberális pártelnök a neki járó vastaps erejéből is lemérhette, adott esetben ki mellé sorakozik fel a magyar szervezet az elnökválasztás második fordulójában. Másrészt hosszú távon Tőkés László, a közös EPlista vezetőjének távolmaradása sem jósol felhőtlen és zökkenőmentes perspektívát a magyar összefogás tekintetében, m ég akkor sem, ha feltételezzük, hogy a tiszteletbeli elnöki tisztségtől hat évvel ezelőtt éppen az RMDSZ kongresszusa által megfosztott püspöknek bizonyára egyetlen része sem kívánta ugyanezen a fórumon való megjelenést. Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Lesz magyar államfőjelölt? Szabadság 2009. április 29. B. T. Nem szeretné Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy a szövetség indítson államelnökjelöltet az év végi államfőválasztáson, de szerinte ez elkerülhetetlen, különben ne m tudják megfelelően közvetíteni üzenetüket választóik felé. A jelek szerint a szövetséget anyagilag és fizikailag is kimerítették a 2007 óta sorozatban tartott választások. Markó elmondta: az elmúlt választások jelentős erőfeszítéseket igényeltek, így jó lenne, ha az RMDSZ megspórolhatná az évi végi kampányra fordítandó energiáját. Ugyanakkor kockázatos egy politikai szervezet számára, hogy egy hónapon keresztül ne kampányoljon, miközben vetélytársai ezt teszik – hangoztatta az ellenérveket. Arra a kérdés re, hogy elvállalnáe a jelöltést azt válaszolta, hogy nem, hiszen ő már volt elnökjelölt 2004ben. Ugyanakkor hangsúlyozta: csak az EPválasztások után dönt az RMDSZ ebben a kérdésben. vissza Fejlődő politikus Szabadság 20 09. április 2 9. BORBÉLY TAMÁS Ha kiragadjuk a környezetből és az aktuálpolitikai kontextusból Traian Băsescu államfő szombati beszédét, akkor azt is mondhatnánk, hogy a rendszerváltás után példátlan vezető román politikusi megnyilatkozásról van szó. Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az ország első embere hitet tett amellett, hogy a romániai kisebbségek értéket jelentenek. Kifejtette, hogy szerinte az ország gazdagabb és erősebb a kisebbségek kultúrája és hagyományai által biztosított sokszínűségnek köszö nhetően. Szemléletmód tekintetében valóban nagy előrelépés az 1990es állapotokhoz képest, amikor a nemzeti kisebbségeket csak kockázati forrásként volt szokásos emlegetni. A romániai magyarság ugyanis, a titkosszolgálatok és a vezető román politikusok sze mében, akkor nyíltan bevallott módon is feszültségforrást jelentett, hiszen szerintük a magyarok az ország szuverenitását és épségét veszélyeztették. Az államfő a kulturális autonómia mellett is letette a garast. Szorgalmazta, hogy a parlament mielőbb fog adja el a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénytervezetet. Ez mind nagyon szép, de nehéz elfelejteni, hogy a 2005 – 2008 közötti ciklusban – amikor az RMDSZ a demokratákkal és a liberálisokkal együtt majdnem két és fél évig volt kormányo n – a jogszabály megrekedt a parlamentben. Sőt, arra is emlékszünk, hogy a parlamenti stop előtt a kormányban is mennyi vitát váltott ki a tervezet, éppen a demokrata miniszterek akadékoskodtak a legtöbbet. A demokratáknak végül nem sikerült megakadályozni uk azt, hogy a kormány elfogadja, és a parlament elé terjessze a tervezetet, de gáncsoskodásaikat annál sikeresebben ültették gyakorlatba a parlamentben, ahol a nacionalista érzelmektől fűtött nagyromániás és konzervatív kollégáikkal szövetkeztek a törvény tervezet vitájának ellehetetlenítése érdekében. A demokrata pártnak ezt a magatartását nehéz elvonatkoztatni Traian Băsescu személyétől, hiszen a demokrata ellenkezés, ha nem is a Cotrocenipalotából érkezett utasításként alakult ki (ennyi nagyvonalúságot Băsescu is megérdemel a szombati beszéde után – a szerző), de mindenképpen rendelkezett az elnöki hivatal jóváhagyásával.
