Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggel i Sajtófókusz 200 9 . 04.29 . 22 A Szerbiáról készült értékelés szerint az ellenzéknek "építő szellemben" kellene megnyilvánulnia a belgrádi parlamentben, a többségi pa rtoknak viszont "érdemi párbeszédet" kellene folytatniuk az ellenzékkel. A szöveg összeállítói kitértek arra: az ET "megérti a szerb nép csalódottságát" a koszovói fejlemények miatt, és üdvözli azt, hogy a szerb hatóságok kizárólag békés, diplomáciai eszkö zökkel igyekeznek érvényesíteni saját álláspontjukat ezzel kapcsolatban. A strasbourgi vitában nem kapott szót Kelemen András fideszes országgyűlési képviselő, aki ezért írásban nyújtotta be hozzászólását. Ebben a vajdasági etnikai kisebbségekhez tartozók - főként magyarok - ellen elkövetett fizikai támadásokat tette szóvá. Sze rinte a szerb hatóságok egyoldalú, részrehajló magatartást tanúsítanak az ilyen ügyekben, az elkövetők nem nyerik el büntetésüket. Kelemen az MTInek telefonon úgy nyilatkozott: számára lehangoló volt a Szerbiáról folytatott vita, hiszen abban egyáltalán n em kaptak hangot a nemzeti kisebbségek panaszai. vissza Határviták sorozata a Balkánon KárpátInfo 20090429 00:10:00 A szlovénhorvát határvita, amelynek elsimítására sikertelen kísérletet tettek hétfőn Luxembourgban az EUkülügyminiszterek, csupán egy a nyugatbalkáni térség sok ilyen jellegű problémája közül - derül ki a szerb sajtó híradásaiból. Miközben a húsz éve szétesett néhai Jugoszlávia külső határaival nincs gond, a belőle alakult önálló országok közül egy sem mondhatja el, hogy akad olyan volt jugoszláv szomszédja, amellyel nincs határvitája. Szlovénia és Horvátország nemcsak a tengeri határon, Szlovénia Adriaitengerre való szabad kijutásán vitatkozik, hanem mintegy hat kilométernyi szárazföldi határszakaszon is. Horvátországnak összes többi szomszédjával is gondja van. BoszniaHercegovinával sem a szárazföldi határban nem sikerült még megegyezni, sem abban, hogy mi legyen a Horvátországba beékelődő, mintegy öt kilométer hosszú bosnyák tengerparttal. A legfeljebb szimbolikus jelentőséggel bíró, a bosnyák nemzeti büszkeséget tápláló partszakasz - egyetlen települése a Neum nevű kisváros - megtöri a horvát tengerpartot, s kétszeri határátlépésre késztet minden utazót, áruszállítót, aki északról Dubrovnikba tart. Ezér t találták ki Zágrábban, hogy hidat kellene építeni, amely összekötné a két országrészt. Szarajevóban viszont hallani sem akarnak erről, mondván, hogy az építmény akadályozná - a flottával, halászattal, saját tengeri kereskedelemmel, és kicsit is számotte vő kikötővel sem rendelkező - Bosznia és Hercegovina szabad kijutását a tengerhez. Éles vita témája a Prevlakafélsziget, amelyről Zágráb Podgoricával veszekszik már jó ideje. A kurta - a bosnyák tengerpartnál is rövidebb - földnyelv ugyanis benyúlik a ze gzugos Kotoriöböl bejáratába, a Boka Kotorskába, s ez lehetővé teszi, hogy ellenőrizzék róla a Montenegró számára rendkívül fontos öböl ki- és bemenő forgalmát. Ami a volt Jugoszlávia másik nagy utódállamát, Szerbiát illeti: csak a legfőbb riválisai közé tartozó Horvátországgal nincs területi vitája, miután Belgrádnak és Zágrábnak sikerült választ találnia arra a sok évig vitatott kérdésre, hogy Vukovár környékén hol is van a Duna fő sodra, s ennek megfelelően hol húzódik a határ. A szerbboszniai határ kialakítása még mindig nem fejeződött be, mivel Belgrád azt szeretné, hogy délnyugati részén az Albániában eredő, a Drinába torkolló Lim folyónál húzzák meg, s így néhány jelenleg Boszniához tartozó szerb település visszakerüljön az anyaországhoz. A 2006 májusában népszavazással függetlenné vált Montenegróval, amely így az eredeti Jugoszláviát azonos néven tovább éltető kéttagú államszövetséget is felrobbantotta, szintén vannak kisebb, nem túl heves határvitái Szerbiának, s Macedóniával is. Ezek azonban ri tkán kerülnek előtérbe, s mivel politikailag egyik fél sem tudja, vagy akarja kihasználni őket, idővel valószínűleg könnyen megoldódnak.
