Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggel i Sajtófókusz 200 9 . 04.29 . 16 problémája. Erről Berlinben beszélt a Változások frontjának vezetője, amikor kommentálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a tervezett hadgyakorlattal kapcsolatos álláspontját — közölte a Deutsche Welle. Jacenyuk szerint a NATO már rég nem katonai, hanem inkább politikai szövetség. Ukrajna és a NATO viszonya a világra gyakorolt geopolitikai befolyás kérdésévé vált, ezért nyugtalanítja annyira Ukrajna keleti szomszédját. Arszenyij Jacenyuk berlini látogatása során találkozik a német Külügyminisztérium vezetőivel, a Bundestag frakcióvezetőivel. vissza Magyar szocializálódás a szórványban Manna.ro Czika Tihamér | 20090428 12:43:40 Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, elítéljük, ha már töri a nyelvet, román zenét hallgat, románokkal járkál, kommunikációjából tükröződik az előrehaladott asszimilálódás. De gondoljuk csak át egy percig. Ők élnek ott, mi általában csak kiszállunk az autóból és elmondjuk, hogy miért olyan fontos megmenteni a magyarság számára őket. Bár én Székelyföldön születt em és nőttem fel családom mindkét ágon szórványkörnyezetből származik. Gyerekkorom óta ütközöm az interetnikus környezetben való fennmaradás kihívásaival. A tavalyi mezőségi választási kampány előtt és alatt tapasztaltak újra elgondolkodtattak arról, hogy mi a jó és mi a rossz a kérdés jelenlegi megközelítésében. Tudja mindenki, ki a kérdésben valamennyire is jártas, hogy Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelynek középtávon nem fognak megmaradni. Demográfiai zuhanás, elvándorlás, beolvadás , oktatási intézmények megszűnése mind mind hozzájárul ehhez a folyamathoz. Sok falu esetében már nem is az a kérdés, hogy lesze még magyarul beszélő ember 1020 év múlva, hanem inkább az, hogy sikerüle legalább azt a néhány magyar gyereket becsatornáz ni a magyar oktatási rendszeren keresztül a legközelebbi nagyobb magyar közösségbe, általában városba. A szórványközpontok (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) hatalmas fontossággal bírnak ebben a kérdésben. Szerencsére ebben nincs vita. Az anyanyelvű oktatás elérésének fontosságát senki sem kérdőjelezi meg. Van azonban egy másik kérdés, amely legalább ennyire fontos, és amely nem kapja meg a kellő figyelmet, vagy nem a jó megközelítésben. A magyar szocializálódás kérdése ez. Elvárjuk, hogy a szórványba felnö vő fiatal magyar identitástudatú legyen, elítéljük, ha már töri a nyelvet, román zenét hallgat, románokkal járkál, kommunikációjából tükröződik az előrehaladott asszimilálódás. De ritkán tesszük magunkat a helyzetébe. Gondoljuk csak át egy percig. Gyakra n a legközelebbi magyar óvoda, iskola tíznél is több kilométerre volt, ezért a szülők a helyi román óvodába, iskolába adták be, amíg kicsi volt. Így fordult elő az, hogy miután napi 67 órát románul beszélgetett a barátaival, az óvonénivel, a tanító nénive l, így már érthető, hogy néha otthon is románul szólt a szüleihez. A szórványközpont messze volt, ő meg kicsi. Sem ő, sem szülei nem bírták volna ebben a korban a különélést. Ki tudná elítélni őket? És sajnos itt eldől sok minden ma is. De nem minden. Va ne tehát megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára, olyanok számára ahol a magyar óvoda, iskola már csak emlék? Nem vagyok benne biztos, hogy vannak egyértelmű válaszok. A kultúra csak akkor tart meg, ha elér hető Az egyik megoldás talán az lehet, ha az ő világukba és értékrendjükbe próbálnánk bevinni a magyar kultúrát, nyelvet. Sokat segítene például, ha elérhetőek lennének a magyar kereskedelmi tévécsatornák, illetve rajzfilm és ismeretterjesztő csatornák ma gyarul.
