Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4.01 . 7 Az újság szerint Orbán Viktornak tudnia kell, hogy minden , amit mond, pláne külföldön, nagy figyelemnek örvend Szlovákiában, s garantáltan felhasználják a kampány során. A kárpátaljai magyarok előtt persze hálás feladat lehet megígérni a kettős állampolgárságot, jóllehet egy ilyen kijelentésnek ma semmilyen való s relevanciája nincs, hiszen a Fidesz egyelőre ellenzéki párt, s könnyen megeshet, hogy minimum másfél évig még az is marad. "Ellenben annál nagyobb a politikai relevanciája a szlovákiai államfőválasztás kapcsán, melynek hatalmas a tétje az itteni magyarok számára, s várható, hogy a szlovák nacionalista erők minden lehetőséget megragadnak a magyar kártya kijátszására" - jegyzi meg a lap. "A fentiek tükrében két dolog lehetséges. Orbán Viktor tudatában van mindennek, de számára a magyarországi nyilvánoss ág a mérvadó, hiszen neki Magyarországon kell megnyernie a választásokat; ebben az esetben a fentebb vázolt 1. pont érvényes. Vagy – bár ennek valószínűsége meglehetősen alacsony – Orbán Viktor nem tudatosítja szavainak súlyát, mert nem tájékozott a határo n túli magyar politika aktuális kérdéseiről, ekkor viszont a 2. pont lép érvénybe. Akárhogy legyen is, a szlovákiai magyarok egyet mondhatnak Orbán hét végi kijelentésére: köszönjük, Viktor!" - zárja kommentárját az Új Szó. viss za Dönthet a magyar voks Új Szó 2009. március 31. kedd, 11:14 | Mózes Szabolcs Pozsony | Az elmúlt napokban az elnökválasztási kampányban támadásba lendülő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azzal érvel, hogy a magyarok és a gazdag Pozsony nem döntheti el, ki legyen az ország államfője. Öt évvel ezelőtt viszont sem Ivan Gašparovičot, sem támogatóit nem zavarta, hogya második fordulóban a magyarok és a pozsonyiak nagyrészt őt támogatták Vladimír Mečiar ellenében – mint a kisebbik rosszat. Ján Slota szerint eg yenesen beteges, hogy a kisebbség válasszon elnököt a többségnek. Márpedig ez is lehetséges. Ha a magyar szavazók nagy arányban járulnak az urnákhoz, eldönthetik a választások végeredményét. Volt már rá példa. A magyarkártyát először a Smer vette elő a ka mpányban, nem sokkal később az SNS is csatlakozott. A smeres politikusok szerint figyelemre méltó, hogy az ellenzéki elnökjelölt, Iveta Radičová főként a déli, magyarlakta járásokban kapott „feltűnően sok szavazatot”. A nemzeti párti politikusok ennél is tovább mentek, szerintük a magyarok nem dönthetik el, ki legyen Szlovákia államfője, s a magyar választók mellett a „gazdag Pozsonyt” ellen is támadást intéztek. A 2004es elnökválasztás eredményei és a nemzeti politikusok akkori reakciói viszont azt mutat ják, hogy hamis a magyar választókkal történő riogatásuk. Akisebbik rossz – nehogy márMečiar legyen az elnök Az öt évvel ezelőtti államfőválasztáson az akkori kormánypárti és polgári jelöltek már az első fordulóban elbuktak, a második körbe két akkori ell enzéki politikus jutott be. Az első körben győztes Vladimír Mečiar (HZDS) mellett az Eduard Kukant (SDKÚ) pár tizedszázalékkal megelőző Ivan Gašparovič jutott tovább. Gašparovičot a választásokon a Ján Slota vezette Nemzeti Erők Konföderációja indította, p ár nappal az első forduló előtt csatlakozott a támogatókhoz az akkor ellenzéki Smer. A választás komoly dilemma elé állította a koalíció szimpatizánsait, a kormánypártok egyik jelöltet sem ajánlották, ám azok, akik elmentek szavazni, a későbbi győztes Gaš parovičra voksoltak. A jelenlegi államfő azokban a választókörzetekben szerezte a legtöbb szavazatot, ahol másfél héttel ezelőtt a Radičovára szavazók aránya volt a legmagasabb. Az egyetlen különbség a részvételben volt – akkor a második körben még a mosta ninál is kevesebben vettek részt a választáson a déli régiókban. Gašparovič 2004ben a szlovákiai magyarok és az akkori koalíciós szimpatizánsok számára csupán a kisebbik rossz volt, ezért is volt olyan alacsony a részvétel. Magasabb részvételre van szüks ég Tény ugyanakkor, hogy a jelenlegi államfő 2004ben a magyar szavazatok nélkül is megverte volna ellenfelét, de sem a választások második fordulója előtt, sem utána nem nehezményezte a győztes – sem az őt támogató Robert Fico vagy Ján Slota – , hogy a dél i járásokban és Pozsonyban népszerűbb volt ellenfelénél. Radičová az idei elnökválasztás első fordulójában a két nagyvárosban (Pozsony és Kassa), valamint a magyarlakta déli járásokban 366 248 szavazatot kapott, ami csak 18 761 vokssal több, mint amit az é szakabbi, túlnyomórészt csak szlovákok által lakott járásokban. Az ellenzéki jelölt nyert például az addig baloldali bástyaként elkönyvelt Besztercebányai járásban is. Amikoramagyarok döntenek A magyar szavazók nem először szólnának bele komolyan egy ors zágos szavazás végeredményébe, ha a második fordulóban elég nagy arányban járulnak az urnákhoz. 1999ben Rudolf Schuster a magyarok szavazatainak is köszönhette, hogy államfő lett. Schuster és Mečiar között a második fordulóban 434 ezer voks
