Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.28 . 18 20072008 a fejlődést leginkább az jellemezte, hogy a magánbankok és a befektetők is megnyitották maguk számára Kelet - és KözépEurópát, az EBRD iránti érdeklődés ezért kissé alábbhagyott. A helyzet azonban a tavalyi év végén merőben megváltozott. A befek tetők ugyanis lényegesen óvatosabban viselkednek, ha a régióról van szó - jegyezte meg Mirov és hozzáfűzte, hogy az EBRD összesen 30 országban tevékenykedik. A legrosszabb helyzetbe azonban kétség kívül Ukrajna került. A fő gazdasági ágazat, az acélipar u gyanis stagnál, a kőolaj és a földgáz ára pedig lényegesen megemelkedett. A gazdasági problémákat pedig a belpolitikai nézeteltérések is súlyosbítják - jegyezte meg Mirov. Annak ellenére, hogy Ukrajna nem EUtagállam, és még csak nem is tagjelölt ország, az EU nem viselkedhet közömbösen egy 46 millió lakosú ország esetében. Ukrajnának most elsősorban anyagi segítségre van szüksége, a legfőbb problémák megoldásához azonban elengedhetetlen a belpolitikai stabilitás - véli Mirov. vissza 7 százalékon áll az RMDSZ MNO 2009. április 27. 20:37 A CURS legújabb felmérésében a szociáldemokraták vezetik a népszerűségi listát Romániában. Amennyiben jövő vasárnap lennének az EPválasztások, a következő sorrend alakulna ki: Szociá ldemokrata Párt és Konzervatív Párt szövetsége (PSD+PC) 30 százalék, DemokrataLiberális Párt (PDL) 26 százalék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19 százalék, RMDSZ 7 százalék, NagyRománia Párt (PRM) 7 százalék. vissza Újabb m oldovairomán csörte – Kisinyov visszautasította a román nagykövetet Tovább bonyolódik a románmoldáv viszony. A hét végén a kisinyovi hatóságok elutasították a kijelölt új román nagykövet személyét, Bukarest pedig azt mérlegeli, hogy megvétózza Moldova é s az Európai Unió tervezett partnerségi egyezményének megkötését. Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár| Népszabadság| 2009. április 28.| A moldovai vezetés mindmáig nem emésztette meg, hogy az április 5i parlamenti választásokat követő két napon lezajlott kisinyovi ellenzéki tüntetések résztvevői Románia zászlajával vonultak a parlament és az elnöki hivatal elé, a Romániával történő egyesü lést követelték, és mindkét állami intézményt megrohamozták. A kisinyovi kommunista hatalom reakciója durva volt, a rendőrség börtöneiben három fiatalt halálra vertek. Vladimir Voronin moldáv államfő a történteket puccskísérletnek minősítette, és kijelent ette: az egész felforgató akciót Románia szervezte és irányította. Azonnal nemkívánatos személynek deklarálták Filip Teodorescu kisinyovi román nagykövetet, akit több romániai újságíróval együtt kiutasítottak, és bevezették a román állampolgárok számára a vízumkötelezettséget. Bukarest rögtön új nagykövetet nevezett ki, Mihnea Constantinescu karrierdiplomatát. Moldova azonban a hét végén szóbeli jegyzékben közölte: ellenzi Constantinescu kinevezését, mert a román fél azt megelőzően hozta nyilvánosságra a na gykövet nevét, hogy a kisinyovi külügyminisztérium erre rábólintott volna. Cristian Diaconescu román külügyminiszter csak annyit mondott, hogy erre Moldovának joga van. Román külügyi források szerint a visszautasítást Bukarest Moldova újabb ellenséges gesz tusának tekinti, és azt fontolgatja, megvétózza azt a megállapodást, amelyet Moldova az EUval a közeljövőben kívánt megkötni. Eközben Brüsszelből egyik delegáció a másik után érkezik Kisinyovba, hogy a történteket kivizsgálja, és előkészítse az uniós áll ásfoglalást, amelynek kialakítására a májusi uniós fórumon kerülne sor. A múlt héten Benita FerreroWaldner uniós külügyi biztos aggodalmát fejezte ki a Kisinyov által a román állampolgárok számára bevezetett vízumkényszer miatt. A Románia által moldáv áll ampolgárok számára gyorsított eljárással honosítást előíró román jogszabály kapcsán a biztos megfontolásra intette Bukarestet, de azt állította, az állampolgárság odaítélése mindegyik uniós államnak belső ügye.
