Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.25 . 27 Véleménye szerint Markó három legfontosabb üzenete közül fontossági so rrendben az első a dominánsan magyar, elsősorban székelyföldi önkormányzatok lehetőségeinek hatékonyabb kihasználására szólított fel, a második Románia politikai intézményrendszerének merészebb reformjára buzdított, a harmadik az RMDSZ szerepének definiálá sát kísérelte meg Băsescu és a PDL kommunikációjára válaszolva. Az ellenzéki szerep lehetővé teszi Markó számára, hogy kimondja: „az önkormányzatokban is el kell menni a falig, és nem szaba d engednünk, hogy a prefektusok mindenbe beleszóljanak”,„ma szám os prefektus úgy viselkedik, mint az egykori megyei elsőtitkárok”, tehát egy keményebb, a konfrontációt sem kizáró érdekérvényesítést tűz az RMDSZ zászlajára ott, ahol ennek sikerére van esély . Ami az állam reformját illeti, Bognár szerint Markó egyértel művé tette, hogy az RMDSZ nem mond le a kollektív jogok kiharcolásáról, a decentralizációs folyamattal konzisztensnek tartja a közigazgatási autonómia szélesítése mellett a politikai autonómia beveze tését is. Kissé ironikusan Băsescut állítja példaként a kongresszus elé. Markó azt mondja, hogy amennyiben maga Băsescu sem tekint semmit örökéletűnek és megmásíthatatlannak, annyiban a magyaroknak is jogukban áll a nekik megfelelő intézményeket kialakítaniuk. E szerint jogos törölni az alkotmányból a nemzetál lami szemléletet, a kisebbségeket csoportként, közjogi személyiséggel felruházni, a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvvé tenni, bevezetni az arányosság elvén alapuló etnikai hatalommegosztást, az ország os érvényű személyi elvű kulturális autonómia m ellett a területi elvű politikai autonómiát is, nem csak a Székelyföldön, más magyar többségű településekben vagy térségekben is. Bognár úgy látja, Băsescu és a PDL kommunikációját ellensúlyozandó Markónak is ki kellett hangsúlyoznia, hogy a romániai ma gyar közösség számára az RMDSZ nem több, mint egyik rendelkezésére álló eszköze céljai eléréséhez. Ugyanakkor, hogy a román jelölt ek RMDSZt megkerülni igyekvő törekvéseit kivédje, retorikai eszközökkel sugallja, hogy az RMDSZen kívül nincs más hatásos al ternatíva. Kelemen: az emberek problémáira kell megoldást keresni 12.56 Kelemen Hunor ügyvezető elnök felszólalásában a pragmatikus és a szimbolikus politizálás politizálás vélt ellentétéről beszélt: mi a fontosabb, az aszfaltozott út vagy az anyanyelv használat? Elmondta ezt a dilemmát sikerült megoldani, hiszen rájött, hogy a kérdés rossz. Rossz kérdésre pedig nem lehet jó választ adni. Az igazi kérdés az, hogy az RMDSZ munkája az embereket képviselie, hogy a politikai cselekvés a magyar emberek pro blémáira nyújte megoldást. A válasz csak egy lehet: a mi politikáknak emberközelinek kell lennie – mondta. Kelemen elmondta még, nap mint nap tenni kell azért, hogy az anyanyelvünket bátran használhassuk, hogy ne csak iskolákban, de kórházakban, igazság szolgáltatásban is. De azért is kell dolgozni, hogy a magyarok jobban éljenek, a munkájukért tiszteséges bért kapjanak. >> Kelemen Hunor ügyvezető elnök beszámolója >> Márton a román politika kétszí nűségéről 13.10 Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető az utóbbi 2 év politikai eseményeinek áttekintése után Băsescu, és általában a román politika kétszínű nyilatkozataira hívta fel a figyelmet: a moldovai románokról például elmondta az elnök, hogy j oguk van az anyanyelvű misére. Akkor, amikor a csángóknak viszont nem adatik meg ez a jog. Szintén a Pruton túli románok kapcsán jelentette ki, hogy nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a románságuk miatt. “És a magyarokat igen?” - tette fel a kérdést, hozz átéve, kíváncsi lenne mit szóla a román politika, hogyha a magyar parlament elfogadná a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Borboly Csaba az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként szólalt fel, rámutatva: az önkormányzatok a nehéz körülmények közt is helytálltak. A gazdasági válság hatásai, a kormányzati pozíciók elvesztése, a beruházási pénzek megvonása, a magyar intézményvezetők leváltása, az uniós pénzek lehívásában jelentkező fejetlenség mind negatívan érintette önkormányzatainkat, de helyt állt unk – mondta a Hargita megyei tanács elnöke. Borboly arra kérte a kongresszust, hogy az alapszabályzat módosításakor vessék el azt a cikkelyt, amely szerint a korábban más pártok részéről induló személyek nem indulhatnak az RMDSZ színeiben. „Az MPP halál táncát járja, sokan visszajönnének, ha megteremtenénk a feltételeket. Nyissuk meg az RMDSZ kapuit!” – kérte az OÖT elnöke.
