Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.16 . 17 A felmérést szakértőkből, illetve diákokból álló csoportok végezték, amelyek meglátogatták az összes érintett egyetemet, és találkoztak a vezetőséggel, a hallgatókkal, szakszervezetekkel és más érdekelt felekkel. Elsőként számos, közérdekű dokumentumot kértek az egyetemektől: többek között a költségvetést, az egyetem vezetőségi tagjainak vagyonn yilatkozatát, a vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályzatot, a fizetések listáját, a kollektív munkaszerződést. Az egyetemek végső pontszámát az is befolyásolta, hogy a 16 pontos listáról hány dokumentumot küldtek el a szövetségnek. Az ezekben szerepl ő információkat a vizsgálatot végző csapatok más forrásokból (internetről, személyes megbeszélésekből, sajtóból) egészítették ki. Ellenőrizték, milyen eljárásokkal próbálja az illető egyetem megfékezni a plagizálást, illetve figyelembe vették a doktorandus zok és az oktatól tudományos publikációit is. A végső pontszámba beleszámított az egyetemi állásokba történő alkalmazás procedúrájának törvényessége, illetve hogy létezneke olyan családok, amelynek több tagja is az illető intézmény alkalmazottja. Viz sgálták az egyetem vezetését is, különösen azt, hogy mekkora beleszólásuk van a diákoknak a döntéshozásba. Pontlevonás járt azért, hogyha az egyetem pert vesztett alkalmazottaival, illetve diákjaival szemben, ha az utóbbi négy évben korrupció, szexuális zaklatás, diszkrimináció miatt indult vizsgálat az intézmény ellen, ha ebben az időszakban az adóhivatal, a pénzügyőrség stb. negatív jelentést bocsátott ki az egyetemről, illetve ha az utóbbi tíz évben súlyos hamisításokra volt példa az intézményben. A legsúlyosabb problémák egyikének a kiértékelés szerint az ”egyetemi családok”, azaz az egy intézményben dolgozó családtagok bizonyultak – a vizsgált egyetemek 95 százalékánál jó néhány család dolgozott. Volt példa olyan esetre is, amikor egyetlen intézmény ben három férjfeleség és öt apafiú párost alkalmaztak. A Bákói Egyetem alkalmazottai között mintegy száz családot fedeztek fel. Az adminisztratív folyamatok átláthatósága csupán az egyetemek 38 százalékát jellemzi, és a legtöbb intézmény nem rendelk ezik a plagizálás megfékezéséhez szükséges eszközökkel. A szövetség szerint az állásokat előre meghatározott személyeknek ítélik oda, a gondot pedig súlyosbítja a megfelelően képzett munkaerő hiánya. A diákok csupán az egyetemek 21 százalékának esetébe n vesznek részt ténylegesen a döntéshozási folyamatban, 16 százalékuk pedig vesztett már pert az alkalmazottakkal vagy diákokkal szemben. Az anyagi helyzetre vonatkozó dokumentumokat az intézmények 38 százaléka nem bocsátotta a felmérést végzők rendelkezés ére. Korrupció, szexuális zaklatás, diszkrimináció vádjával az egyetemek 14 százaléka ellen indult vizsgálat az utóbbi négy évben, a különböző ellenőrző szervek az intézmények 17 százalékáról bocsátottak ki negatív jelentést. Súlyos diplomahamisítási ügy eket az egyetemek 10 százalékánál tapasztaltak. Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese a Transindexnek azt nyilatkozta: nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a felmérésnek, mivel az mendemondákra, a megszólaltatott személyek vélekedésére alapoz. Úgy véli, hiteles rangsort a nemzetközi gyakorlat által szentesített kritériumok – azaz az egyetemek tanárainak és diákjainak tudományos publikációi, újításai, a kapott díjak alapján lehet felállítani. Ugyanakkor kifejtette, nehéz összehasonlítani a különböz ő intézményeket, hiszen a felmérésben szerepeltek nagyon kis egyetemek is. “Ahol csupán egykét szak működik, ott könnyű jól teljesíteni egy hasonló felmérésen” – mondta Magyari.
