Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.15 . 20 Sztrájkot azonban nem érdemes szervezni az Alma Mater vezetője, Răzvan Bobulescu szerint. Tiltakozó akciókra a Spiru Haret és a FSLI készül, amelyek a pedagógusok körében kiírt referendum összesítése után döntenek tiltakozó lépéseikről. A Spiru Haret amiatt is háborog, hogy az elnöki tanügyi bizottság anélkül dolgozott ki egy közoktatási és egyetemi oktatási törvénycsomagot, hogy a szociális partnerekkel és a minisztériummal egyeztetett volna. A FSLI azt fontolgatja, többé nem vesznek részt az egységes bérezési törvény kidolgo zásában sem. Andronescu ezzel kapcsolatban elmondta, joguk van gyakorolni, amit a törvény lehetővé tesz, de úgy véli, nem vezet sehová az utcára vonulás. Az államfő és a szakszervezetek egyébként a román húsvét után újra találkoznak, és az új tanügyi törvé nytervezetről tárgyalnak. A tanügyi állások 15 százaléka tölthető be A költségvetéskiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet életbe lépése után felszabaduló pedagógusi állásoknak csak a 15 százaléka lesz betölthető, annak ellenére, hogy a jogszabály korábbi formája szerint a megszorítás nem volt érvényes a tanügyre. A sürgősségi kormányrendelet értelmében ugyanis életbelépésétől felfüggesztik a közintézményekben megüresedett állások elfoglalását. Csak azok az állások tölthetők be, melyekre a versenyv izsga megszervezését már elindították a rendelet érvénybe lépésekor, illetve elfoglalásukat a kormány már jóváhagyta. Csak nagyon indokolt esetben lehet a felszabaduló állások 15 százalékát betölteni, ha a bérköltségek beleférnek a büdzsébe. vissza Pengeélen ÚMSZ Székedi Ferenc | 20090415 08:44:33 Egyrészt a demokratikus európai értékrend tiszteletben tartása, másrészt a közös román nyelv, a közös kultúra, a közös történelem kihangsúlyozása. Egyrészt a demokratikus euró pai értékrend tiszteletben tartása, másrészt a közös román nyelv, a közös kultúra, a közös történelem kihangsúlyozása. Egyrészt tárgyilagos elemzés, amikor két szomszédos és független ország viszonyáról van szó, másrészt sokkal keményebb hangnem, amikor a Pruton túlra átlátogató romániai állampolgárok védelme jön szóba. Egyrészt a kommunista múlt maradványainak éles bírálata, másrészt – különösképpen a fiatalok számára – a Moldovai Köztársaság európai jövőjének derűlátó ecsetelése. Alighanem ezek voltak azok a legfontosabb támpontok, amelyekre az államelnök beszédírói felépítették Traian Băsescu tegnap késő délutáni beszédét a bukaresti parlament két háza előtt. Az elnöki megnyilatkozásra természetesen lehetett számítani, hiszen immár napok óta nem csu pán a hazai média, hanem a romániai politikai pártok is várták az elnöki állásfoglalást, annál is inkább, hogy Voronin moldovai elnök az utóbbi évek legdurvább intézkedéseit hozatta meg és helyezte továbbra is kilátásba Romániával szemben. A román diplom ácia és a bukaresti államhivatalok jó érzékű mértéktartására utal, hogy a chişinăui nagykövet kiutasítása és a vízumkényszer bevezetése után nem feszítették tovább a húrt, nem válaszoltak hasonló intézkedésekkel, hanem az általános európai keretek között próbálna k érvényt szerezni azoknak a sajátos moldovai – és ha úgy tetszik, közös román – érdekeknek, amelyek a nagypolitika mellett az átlagember életét is befolyásolják. A gazdasági válság és a szegénység sújtotta Moldovában nyilvánvalóan igen nagy szükség van arra, hogy Románia ne zárja be kapuit a Pruton túli export előtt, hiszen az onnan kiszállított termékeknek a legfontosabb célországa. Az állampolgárságra vonatkozó Băsescumondatokat minden bizonnyal igen nagy figyelemmel követte nem csupán a romániai ma gyar kisebbség, hanem a magyarországi politikai élet is. Nos, sokatmondó, hogy az államelnök kilátásba helyezte ugyan a moldovaiak számára az egyénenként elnyerhető román állampolgárság
