Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.09 . 22 rossz hírű IMF a jelek sz erint tanult a leckéből, mert a tavaly ősz óta szétosztott több mint 50 milliárd dollár hitelért – amiből Magyarország 15,7 milliárdot kapott – cserébe már nem követelt annyi és olyan durva gazdaságpolitikai megszorításokat, mint egy évtizede (lásd cikkünk et a 63. oldalon). A Valutaalaphoz hasonlóan győztesként került ki a múlt heti eseményekből az éppen a tíz évvel ezelőtti válság nyomán alakult, ám igazán csak tavaly novemberben aktivizálódott G20as csoport is (HVG, 2009. március 28.). Az új, multilater ális igényű amerikai külpolitikába beleillik a meghatározó fejlődő országok beemelése a világ helyzetéről folyó vitába, és egybecseng az utóbbiak – főleg Brazília, DélAfrika, India, Indonézia és Kína – rég hangoztatott igényével. A következő csúcstalálkoz óját New Yorkban, az ENSZ szeptemberi közgyűlése adta alkalmat kihasználva tartó G20 helye a nemzetközi porondon a csoport magvát adó hét fejlett ipari ország – az USA, Németország, Japán, NagyBritannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – , valamint Or oszország (a G8 csoport) júliusi, a Szardíniához közeli Maddalena szigetén tartandó tanácskozása tükrében válhat világosabbá. Az új alakulat működőképességéhez viszont szükség van arra, hogy a régi hatalmak – különösen az EU – alább adjanak a befolyásukból , a helyet követelők pedig pozíciójukért cserébe anyagi terhekben és gazdaságpolitikai alkalmazkodásban is megmutatkozó szerepet vállaljanak. vissza NAGY GÁBOR KÉNYSZERPÁLYÁN A BALTIKUM – Többször kiváltható HVG 2009. ápr ilis 08. 00:00 | Drasztikus kiadáslefaragással kezeli a válságot Észtország, Litvánia és Lettország. Gazdaságélénkítésre is költenek, de külföldi segítség nélkül képtelenek a növekedés beindítására. Minden korábbinál riasztóbb adatokkal szembesült a nap okban a három balti köztársaság lakossága, miközben kormányaik sorra hozzák az újabb megszorító intézkedéseket. A közel egy évtizedes látványos fejlődést követő összeomlás már eddig is tüntetésekhez, illetve kormánybukáshoz vezetett a térségben, ahol szakértők a társadalmi feszültség erősödésétől tartanak. A gazdaság visszaesése mindhárom országban két számjegyű lehet az idén, ami szinte sokkoló a korábbi évek 57 százalékos növekedése után. A legrosszabb helyzetben lévő Lettországban – ahol a januári véres zavargások miatt februárban lemondott a kormány – Valdis Dombrovskis márciusban beiktatott új jobbközép kabinetje elkerülhetetlennek nevezte az átlagos bérszínvonal 20 százalékos csökkentését. A közalkalmazotti béreket már korábban megkurtították. Újabb megszorító intézkedéseket is hoztak, visszafogták egyebek mellett a nyugdíjpénztári befizetések állami részét, valamint kilátásba helyezték a k öztisztviselők harmadának az elbocsátását. A szigor fokozása elengedhetetlen, az IMF ugyanis a vállalt szigorítások elmaradása miatt márciusban nem utalta át Rigának a tavaly ősszel, az EUval közösen nyújtott 7,5 milliárd eurós hitelcsomag második, 200 mi lliós részletét. Ha a júniusban esedékes egymilliárd eurós részlet is kimarad, szakértők szerint Dombrovskis is lehúzhatja a rolót. Riga a napokban sikertelenül kísérelte meg kialkudni az IMFnél a költségvetés GDPhez mért hiányának 5ről 7 százalékra eme lését. Könnyen lehet, hogy Vilnius is segítséget kér az IMFtől. Andrius Kubilius litván kormányfő a múlt héten újabb szigorításokról beszélt, nem töltik be például a megüresedett köztisztviselői állásokat, és negyedével csökkentették az állami vállalatok vezetőinek a fizetését. Januárban 24ről 21 százalékra mérsékelték a személyi jövedelemadót, ám ezzel párhuzamosan 15ről 20 százalékra emelték a vállalati nyereségadót és egy százalékponttal az általános forgalmi adót is. „Ha nem költünk kevesebbet, álla mcsődöt jelenthetünk” – indokolta Kubilius a költségvetési kiadásokat közel egymilliárd euróval mérséklő újabb takarékossági csomagot. A jobbközép kormány az
