Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.08 . 39 A korábbi kutatások adataival összehasonlítva, a felmérés érdekes egybeesést villant fel. Az életminőségük javulására, illetve roml ására számítók aránya pontosan a mostani fordítottja volt 2007 közepén, amikor a magyarság megosztottsága tetőpontjára hágott. Hátrány a magyarság? A felmérés készítői arra is rákérdeztek, inkább előnyt vagy hátrányt jelente magyarnak lenni Romániában. Ha az egész Erdélyre vonatkozó adatok természetesnek hatnak, a régiók szerinti felbontásban annál furcsábbnak tűnnek. Kovászna megyében és a Partiumban az átlagnál jóval kevesebben érzik előnynek, illetve jóval többen hátránynak magyarságukat. Kovásznába n a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest KözépErdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozit ívumnak a magyarságot. A tömbmagyar vidékek lakói közül sokkal többen panaszkodnak arra, hogy nemzetiségük hátrányt jelent a hatóságokkal való kapcsolattartásban, a hivatali ügyintézésben, megnehezíti az elhelyezkedést és az érvényesülést, munkahelyi prob lémákat okoz. Ezenfelül a Kovászna megyeiek közül kétszer többen tartanak a beolvadástól a középerdélyiekhez képest. A megkérdezettek mintegy negyede – régiónként kisebbnagyobb eltéréssel – sem előnynek, sem hátránynak nem tartja a nemzetiségi hovatartoz ást. Nem prioritás az autonómia Amikor az RMDSZszel szembeni elvárások kerülnek szóba, a magyarok leginkább életkörülményeik javítását várják el az érdekvédelmi szövetségtől. Az autonómia az említések számát tekintve az ötödik helyre szorul, sőt a kimon dott kisebbségi érdekérvényesítés is mindössze a negyedik helyen szerepel. Ugyanakkor a második helyen már sajátosan magyar elvárás áll: az oktatás minőségi fejlesztése és bővítése, beleértve az önálló magyar egyetemet is. A kérdésre adott válaszok régió nkénti felbontása részben magyarázatot ad a Kovászna megyeiek fent említett rossz közérzetére: itt kétszer többen jelölték meg első számú prioritásnak a munkahelyteremtést. Meg kell jegyezni még, hogy a Partiumban Hargita megyéhez képest csaknem ötször, Kö zépErdélyhez viszonyítva kétszer kevesebben vannak, akik szerint az RMDSZnek az autonómiával kellene foglalkoznia. A felmérés készítői külön felkérték a megkérdezetteket, hogy rangsorolják az RMDSZ legfontosabb feladatait. Több mint ötven százalék a mag yar oktatás bővítését tette az első helyre, majd a magyar nyelv hivatalos használatának bővítése és a magyar – román viszony javítása következik, közel 50 százalékkal. Negyvenegy százalék szerint az RMDSZnek fejlesztenie kell a magyarok által lakott régió kat, 36,6 százalék szerint pedig el kell érnie, hogy az állami intézményekben a magyarok arányának megfelelően alkalmazzanak magyar tisztviselőket. Arra a kérdésre, hogy melyik célkitűzés ütközne a legkevésbé a többségi nemzet ellenállásába, az öt legfonto sabb feladat közül csupán a román – magyar viszony javítását említették. A magyar lakosságú régiók fejlesztését csupán 30 százalék nem ellenezné. A megkérdezettek harmada úgy látja, az RMDSZnek foglalkoznia kell az ország egészét érintő kérdésekkel, 65,5 százalék szerint viszont elsősorban a magyarok problémáit kell megoldania. vissza Duray Miklós a Pátria Rádióról Felvidékma 2009.04.08. Több mint kétszázezer magyarhoz nem jut el a pozsonyi Pátria Rádió adása. A Mag yar Televízió Átjáró című műsora is foglalkozott ezzel az üggyel, stúdióvendégük Duray Miklós, az MKP alelnöke volt. "Most elvettek tőlünk egy olyan nyelvi és identitást szolgáló eszközt, amelyet semmi más nem tud pótolni. A Pátria Rádiónak a középhullámr ól az ultrarövidhullámra való átállásánál megjelent egy műszaki probléma, illetve
