Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4.01 . 24 az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszról. Az építtető dolgozóinak egy része ugyanakkor visszatért több hón apos kényszerszabadságáról. Fő céljuk az, hogy év végéig leaszfaltozzanak 42 kilométert. Berceanu az Európai Unió közlekedési minisztereinek brüsszeli találkozóján kedden elmondta, hogy a Bechtellel kötött szerződés a jelenlegi formájában „nem vihető tová bb”. Szerinte köztes megoldást jelentene, ha a vállalat befejezi a nyugati határtól az Aranyosgyéresig terjedő szakaszokat, Brassóig pedig más vállalatokat bíznak meg az építkezéssel. A miniszter koncesszióba adná az Aranyosgyéres – Brassó szakaszt, hiszen s zerinte így gyorsabban és nem az állami költségvetés terhére épülhetne az autópálya. A tárcavezető kifejtette, hogy a mostani szerződés meglehetősen előnytelen az állam számára, hiszen számos jogot biztosít az amerikai vállalatnak, a kormány pedig köteles nekik „sok pénzt” fizetni. Berceanu felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz kiutat találni ebből a helyzetből, mert ha Románia egyoldalúan felbontja a megállapodást, akkor legalább két évet késik a projekt. Ugyanakkor Berceanu maga is beismerte, hogy kevésb é tartja valószínűnek az amerikaiak önkéntes visszalépését. Korábban már egyeztetett az amerikai vállalat vezetőségével, és megállapodtak abban, hogy az idén 42 kilométert aszfaltoznak le Aranyosgyéres és Gyalu között. A Bechtel építőtelepeire hétfőtől vi sszatért a munkások egy része, miután az építtető decembertől 2 ezer dolgozót küldött kényszerszabadságra. Mihai Lup, a Bechteldolgozók szakszervezeti vezetője szerint a hét végéig fokozatosan körülbelül 500 – 600an kezdik el ismét a munkát, majd a többi 1 400 dolgozó is bekapcsolódik. vissza A kijózanító hiány Szabadság 2009. április 01. BORBÉLY TAMÁS Nagy hiány körvonalazódik. Nem meglepő, hiszen sok szempontból élünk válságos időket, amelynek egyik fő jellemzője maga a hiány. A valamennyi választópolgárt sújtó gazdasági válság következtében a piacokon űr keletkezett. A vagyonok sem lehetnek biztonságban, így óhatatlanul zsugorodnak. Világunk összetettségéből eredően a gazdaság válsága nem szigetelődhet el a számok világ ába. Egykét évszázaddal ezelőtt még reménykedhettünk volna. De most, amikor életünk minden vetületét kusza hálózatok tucatja köti össze egyetlen rendszerré, csak szemlélhetjük a pénz birodalmából vad orkánként kigyűrűző, megzabolázhatatlannak tűnő válságo t. Forró lávaként fog ráömleni a politikai elitre is, amely minden valószínűség szerint arcpirítóan veszedelmes fogyással fog szembesülni: a választói hiánnyal. A demokráciákban gyakran előforduló választói lanyhaságot Romániában egyértelműen a csömör idé zte elő. Úgy tűnik, hogy a 2007es európai parlamenti választásokon tapasztalt passzivitás csak a nyitánya volt annak, ami az idén következik. Mert az kétségtelen, hogy június 7én, vagyis az idei EPválasztásokon kevesen fogják érvényes pecséttel ellátott szavazócédulájukat az urnába dobni. De az év végi államfőválasztáson sem lesz sokkal magasabb a részvételi arány. Azt sem tartom kizártnak, hogy az idén a szavazási kedv tekintetében a rendszerváltás utáni elnökválasztások negatív rekordját állítjuk majd be. Hiszen már most körvonalazódik, hogy az emberek passzivitása által táplált hiszékenységre felépített bugyuta politikai mítoszok előbbutóbb önmaguk hamvába hullnak. Traian Băsescu államfő öt évvel ezelőtt még lázban tartott milliókat. Az igazság érvén yesüléséért és az istenadta nép érdekeiért hétfejű sárkányokkal küzdő államfőnk kikozmetikázott imázsa kezd felfesleni. A smink alatt a kijózanító valóság jelei mutatkoznak, ami racionalizálja a választói rajongást. Egyelőre nincs a láthatáron – és valószí nűleg nem is lesz – olyan ellenjelölt, aki képes megismételni az öt évvel ezelőtt a néplélekben felgerjesztett băsescui sajgást. 2009 nem a politikusok éve lesz sem Romániában, sem Magyarországon. Budapesten is – függetlenül a hatalom színétől – a hiány le sz a főszereplő. A választókat és politikusokat egyaránt kijózanító hiány. vissza
