Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.08 . 14 forrás, a következőképpen kezdődik: Sólyom László köztársasági elnök hivatalában kérésükre fogadta a Székely Városok Szövetségének képviselői t. Léteznek azonban más különbségek is. Az elnöki hivatal közleménye szerint a résztvevők bemutatták a térség közös fejlesztési projektjeit, amelyekre már számos megvalósult példa létezik a hulladékgazdálkodástól a vízgazdálkodáson át a Székelyföldi Agrár ipari Parkig. Hogy hol van ez a park, miként valósult meg a közös hulladékgazdálkodás és vízgazdálkodás, azt bizony nagyítóval kellene keresniük a Székelyföld lakosainak, ráadásul Hargita megye közös, regionális hulladéktárolójának a különböző helyi tiltak ozások miatt még mindig nem sikerült a telephelyét megtalálni, a közös vízgazdálkodási hálózat kiépítését célzó európai projekt alól pedig éppen Gyergyószentmiklós és környéke vonja ki magát. A székelyföldi elöljárók sajtónyilatkozata szerint abban is segí tséget kértek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szakmai hátteret nyújtson a Székelyföldmonográfia elkészítéséhez, valamint közös szellemi műhelyt alakítsanak ki székelyföldi kutatókkal. Ez a szellemi műhely már évek óta létezik, hiszen élő és működő szak mai kapcsolatok mellett a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsváron állandó fiókot hozott létre, és ennek a székelyföldi csoportjai a legkülönbözőbb területeken tevékenykednek, arról nem is beszélve, hogy kisebbnagyobb terjedelmű székelyföldi monográfiák tud ományos vagy népszerűsítő formában az utóbbi másfél évtizedben rendszeresen megjelennek, végzős egyetemisták akár több államvizsgadolgozatot is írhatnának, hogyan és hányféleképpen közelítették meg ugyanazokat a székelyföldi jellemzőket és látnivalókat. A hazai sajtó szerint a székelyföldi elöljárók ecsetelték Sólyom Lászlónak az aszimmetrikus autonómia fogalmát, amely a legjobban megfelelne a térségnek, s voltaképpen azt jelenti, hogy mindenki annyi autonómiát igényel, amennyire szüksége van. A budapesti közlemény így hangzik: a résztvevők az autonómiaigény fenntartása mellett gyakorlati lehetőségként a Romániában zajló decentralizációs folyamat kihasználásáról tájékoztatták a magyar államfőt. A budapesti találkozó után az egyik székelyföldi megyei tanácse lnök úgy nyilatkozott, vagy így írta át a sajtó, hogy ez az első alkalom, amikor a köztársasági elnök székelyföldi vezetőkkel tanácskozott. Meglehet, a Sándorpalota tárgyalóasztalára vonatkoztatva mindez igaz, viszont a tavaly, október 24én Csíkszereda e gyik szállodájában, ugyanilyen részvétellel, több mint egy órát beszélgettek, és a végén közös fotót is készítettek. Az elmondottakat nem a hajszálhasogatás kedvéért sorolom fel, inkább annak bizonyítására: Sólyom László és a székelyföldi vezetők sorozatos megbeszéléseit nem történelmi eseményként, hanem természetes folyamatként kell értékelni, jól beilleszkednek abba a felfogásba, amely egységes nemzetként kezeli a magyarságot, ráadásul nem is előzmények nélkül, hiszen elődjei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc ú gyszintén találkoztak székelyföldi elöljárókkal Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, mivel sem Magyarországon, sem a Székelyföldön nem 2009 áprilisában kezdődött el a keletközépeurópai fordulatok utáni nyitottabb világ. A tanácskozás utáni, immár itthoni nyi latkozatok szerint a székelyföldi vezetők meghívták Sólyom Lászlót a csíksomlyói búcsúra. Nos, százezrek tanúsítják, Csíksomlyón a szertartás majd mindig ugyanezekkel a szavakkal kezdődik: itt nincsenek meghívottak, csupán zarándokok, akiket hitük vezérel a Mária lábához. Így tér ide vissza rendszeresen, évről évre jó néhány magyarországi politikus, egykor Dávid Ibolya nyitotta meg a sort, különösebb dobpergés nélkül állva be a Csíksomlyóra kivonulók közé, és ugyanígy érkeztek utána mások is. Azaz a búcsúra nem közigazgatási tisztségviselők hívnak meg a nagy tömegek látványa kedvéért országos tisztségviselőt, hanem a hit vezérli oda mindazokat, akik úgy érzik, hogy ott a helyük. Akár szavak nélkül is… vissza Idén is támogatja a kormány a hollandiai magyarságot Nemzetpolitika.gov.hu 20090407 13:46 Aláírták azt a támogatási keretmegállapodást, amelynek értelmében a kormány idén 2,5 millió forinttal támogatja a Hollandiai Magyar Szövetség munkáját. A megállapodás ért elmében a Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság - a külföldön élő magyarság identitásának megőrzése, a magyar nyelv és kultúra továbbö r ökítése érdekében a határon túli magyarok támogatási keretén belül - aqnyagi támogatásban részesíti a Hollandiában élő magyarságot. Az e célra rendelkezésre áll ó összeget a Felek minden évben újratárgyalják.
