Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4.01 . 22 Tamás Sándor elmondta, az indoklást még nem kapta kézhez, annak ismeret ében dönti el, fellebbeze. „Sokat kell még fejlődnie a hazai demokráciának és a kisebbségek védelmének” – vélte a tanácselnök. vissza Szerző(k): Bíró Blanka Kölcsönkenyér Krónika 2009. március 31. Mélységes felháborodás t váltott ki bukaresti politikai és diplomáciai körökben, hogy a moldovai hatóságok több száz román állampolgár beutazását tagadták meg mondvacsinált okokból. A testvérinek mondott Pruton túli ország gesztusa méltán gerjesztett megütközést Cristian Diacone scu külügyminiszterben is, aki éles hangon követelte a honfitársaival – közöttük önkormányzati képviselőkkel, írókkalköltőkkel – szembeni visszaélések beszüntetését. ogosan tette, hiszen a moldovai határőrök a chişinăui kommunista rezsim nyilvánvaló utasí tására, politikai megfontolásból korlátozták az uniós polgárok szabad mozgását, ami a közös európai családba áhítozó ország esetében súlyosbító körülmény. Különben a moldovaiak packázása mögött egyértelműen az áll, hogy a hét végén volt a 91. évfordulója R ománia és az 1991ben alakult Prut menti köztársasággal azonos Besszarábia egyesítésének, ami az önálló államiságot hirdető, és NagyRománia eszméjét üldöző chişinăui kommunisták szemében vörös posztó. Vladimir Voronin államfő rezsimjét az is aggasztja, h ogy romániai politikai körök befolyásolhatják a hét végén rendezendő parlamenti választások kimenetelét, éppen ezért nemkívánatosak a demokratikus ellenzékkel szimpatizáló román vendégek. Osztozunk tehát a felháborodásban, még akkor is, ha a román hatóság ok képmutatóak. A Sólyom László március 15i erdélyi látogatását akadályozó Bukarest ugyanis saját bőrén tapasztalja, milyen, amikor egy szomszédos ország packázik a polgáraival. Vagyis azt kapja, amit megérdemel. Miközben a román diplomácia, élen Traian B ăsescu államfővel, minden követ megmozgatott, hogy a magyar államfő ne biztosítsa támogatásáról a helyszínen a székelyföldi autonómiatörekvést, a chişinăui hatóságok elsősorban azokat igyekeznek távol tartani, akik a román – moldáv újraegyesítést szorgalmazz ák. Vagyis mindketten korlátozzák a szólásszabadságot, és bizony kevésen múlt, hogy Moldovához hasonlóan Románia is a „nemkívánatos elemekkel” szembeni határzár módszeréhez folyamodjon a Sólyomincidens során. Már csak a precedens miatt is reméljük, hogy a bukaresti hatóságok – különösen Băsescu – elmerengenek a moldovaiakkal történt afféron, és hasonló esetekben nem követik el ismét saját és Pruton túli testvéreik arcátlan tettét. vissza Szerző(k): Rostás Szabolcs Uniós pr ojekt magyar és román községek között Nyugati Jelen Sólya R. Emília Kedd, 2009. március 31., 18.26 Ma a Bélhagymási (Hăşmaş) Önkormányzat székhelyén mutatták be azt a határon átnyúló, megnyert EUs projektet, melyet az említett község pályázott meg az Arad megyei Körösbökény (Buteni) és a magyarországi Gerendás (Békés megye) község együttműködésével. A projekt elnevezése: „Határon átnyúló vállalkozói központ a mezőgazdaság, az ökoturizmus, illetve a vidéki vállalkozások és beruházások támogatására”. Cornel Popa bélhagymási polgármester kedden bemutatta, milyen előnyökkel jár majd a közös 76 300 eurós projekt gyakorlatba ültetése. A projekttel egyébként szeretnék még vonzóbbá tenni a három községet a potenciális beruházók számára, erőteljes gazdas ági fellendítésre gondoltak. „A vállalkozói központ székhelyének a bélhagymási iskola régi, jelenleg üresen álló épülete ad majd otthont. A központ megnyitásával olyan közös munkatervet szeretnénk kidolgozni mindhárom település számára, mellyel vállalkozás okat, különféle beruházásokat támogathatnánk a határ menti települések előnyére” – nyilatkozta a polgármester, aki szerint a
