Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.08 . 12 Határozottan. Mint minden erős parlamenti pártnak, alakulatnak, amely részt vett a kormányzásban, kötelessége lenne államfőjelölte t állítani. A jelölés, a jelölt üzenete ugyanis megmutatná az RMDSZ elképzelését arról, hogy a maga meglátása szerint mit kellene csinálni. A jelölt a magyarság elképzelését ismertetné a közvéleménynyel, azt, hogy egy etnikai kisebbség szerint hogyan kelle ne vezetni az országot. Ez a feladata a politikai jelöltnek. Ennek az üzenetnek a hiánya, illetve 1989 után első esetben a magyar jelölt hiánya veszélyes és nehezen megmagyarázható precedens lehet. Ugyanis természetes, hogy a magyarok szavazata más irányba megy, gyanítom is, merre. Csakhogy ha egyszer máshová irányították a szavazatokat, később sem lehet őket rávenni, hogy abba az irányba szavazzanak, amire az alakulat kéri a közösséget. n Meglátása szerint milyen célt szolgálnak Bãsescu székelyföldi kirán dulásai? Részben megosztani a magyarságot, részben megszerezni a szavazataikat. Ne feledje, Traian Bãsescu azt üzeni a Székelyföldön, hogy ellentétben az RMDSZszel, én törődöm veletek. Ezzel kettős célt követ: kimozdítani az RMDSZ szavazóbázisának egy ré szét a szervezet mögül, és megszerezni magának ezeket a szavazókat. Számára létérdek első körben megnyerni a választást, és ehhez nagyban hozzásegíthetik a magyar szavazatok. Ugyanakkor autonómiaellenes üzenetet is megfogalmaz, hogy ne veszítsen román szav azatokat. Ugyanis nálunk még nem értik ezt a fogalmat, egyetlen komoly megbeszélés, érdemi vita nem zajlott ezzel kapcsolatban. Ennek is következménye, hogy ha az autonómia kerül szóba, óhatatlanul két tábor alakul ki, de senki nem próbált higgadtan beszél n i erről a kérdésről. Bãsescu kétfelé játszik: a románok számára nacionalista üzenetet fogalmaz meg, s közben gazdasági előnyöket ígérve próbálja megvenni a székelyföldi magyarságot. vissza Irányvárás Erdélyi Riport 2009.04 .09. Szűcs László Ami kormányok esetében egyféle türelmi időt jelent, az a bizonyos száz nap, nagyjából ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy az RMDSZ igazából átálljon egy másfajta üzemmódra, kormánypártiból ellenzéki beállítottságú politikai tényezővé vá ljon. Amúgy, a száz napnál maradva, a Bockabinet működése kapcsán is elvégezhető immár ez a fajta leltár, bár úgy gondolom, a nagykoalíciós kormány működésének megismeréséhez nem is kellett ennyi idő, s az előttünk lévő idei két választás meglehetősen tor zítja a képet, illetve nem kizárt, hogy mire az év végén az ország megválasztja a soron következő államfőt, már a kormány összetétele sem egyezik a mostanival. Visszatérve az RMDSZ helyzetére, azt mondhatjuk, hogy a körülményekhez képest jól jött ki a tört énésekből. Hiszen az ismert adatok szerint támogatottságát képes volt megőrizni, a kormányzati szerephez kötődő tisztségek zömének elvesztése nyomán nem tört ki pánikhangulat. A szervezet eddigi egységét is meg tudta őrizni, aminek van persze némi mellékha tása is, a nyílt vitákat, a vélemények sokszínűségének hiányát joggal róhatják fel a Szövetségnek. Ugyancsak a megoldott ügyek közé sorolhatják önnön ellenzékük kérdését, hiszen miközben az MPP lassacskán önmagát jelentékteleníti el, tisztújító kongresszus ából színpadi bohózatot csinálva, az EMNTvel, illetve a Tőkés László újabb EPmandátumának megszerzését támogató szervezetekkel immár azt az egyeztető fórumot is sikerült megalakítani, amelynek szerepe túlmutathat a júniusi választáson. A látszat akár az is lehetne, hogy a kompromisszumra, a közös listára az RMDSZnek volt nagyobb szüksége, legalábbis ezt valószínűsíti, hogy Markóék a kolozsvári fórumalapításkor olyan szervezet képviselőivel is egy asztalhoz ültek a romániai magyarság jövőjéről tanácskozni , mely által – az értéket s az érdeket némiképpen elegyítve – egy parolányi közelségbe kerültek a magyar szélsőjobbhoz. Hogy kellett ez a gesztus? Gusztus dolga… Van persze nagyobb horderejű politikai dilemma is annál, hogy mekkora az RMDSZ toleranciaszint je, mégpedig az, hogy ősszel a Szövetség indíte önálló jelöltet az elnökválasztáson. A saját politikai üzenet hatékony közvetítése mellett az igazi cél feltehetően Bãsescu újabb mandátumának megakadályozása lenne, bár a hamarosan sorra kerülő kolozsvári k ongresszuson arról sem ártana tisztázó diskurzust folytatni, hogy mik is az igazi nagy, politikai célok. Hiszen olyan hangok is vannak, melyek szerint a PDL felé kellene közeledni. Egyszerre több irányba haladni pedig nem lehet, még akkor sem, ha az irány t illetően nincs tökéletes egyetértés. A demokratikus játékszabályok része, hogy a többség által elfogadott irányt – akár a törvények esetében a parlamentben – azok is magukévá teszik, véleményük hangoztatása mellett, akik azzal nem értettek egyet. Tessék hát a vitákban bátornak lenni, a döntések végrehajtásában pedig fegyelmezettnek. vissza
