Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.07 . 13 A Miniszt erelnöki Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig az első időkben évente 100100 millió forinttal járul hozzá a költségekhez. Válság idején ez nagy kuriózum "Hölgyeim és Uraim! Olyan eseményre invitáltuk Önöket, ami egy világgazdasági vál sággal sújtott környezetben meglehetősen nagy kuriózumnak számít" - nyitotta meg a tájékoztatót Horváth Csaba főpolgármesterhelyettes. Majd természetesen kiemelte, hogy a főváros mindig is híres volt toleranciájáról, ez az intézmény pedig azért is fontos, mert manapság vannak csoportok, melyek sok mindent tesznek azért, hogy békétlenséget szítsanak a kisebbség és a többség között. "Bízom benne, hogy ez az intézmény a tolerancia és a megértés háza lesz." "Nem okozunk meglepetést, hiszen szándékainkat ismer ik. Különösen olyan időszakban, válság idején, amikor bizony vannak emberek, akik részéről megfogalmazódik az igény a társadalmi kirekesztésre. Kulcsfontosságú, hogy tegyük világossá, hogy a csendes többség akarata az éppen ezzel szemben áll" - kezdte Kiss Péter beszédét, melynek végén átnyújtotta a főpolgármesternek az adományozó levelet, zöld kötésben... És végül pár mondat Demszky Gábortól: "Sokszor elmondtam, de nem elégszer, hogy Budapest multikulturális, nyitott, toleráns, befogadó világváros. Budape stet aranykorában a német, a zsidó, a roma, a szlovák kisebbség építette fel, és békeidőben mindig is együtt tudott működni egymással ez a sokféle nemzetiségű multikulturális főváros. Ma, amikor az intolerancia, a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus hullámai el öntötték az országot, és társadalmi válsághoz vezettek, Budapestnek be kell mutatnia, hogy a főváros más. Azért hozzuk létre a kormánnyal ezt a kulturális központot, hogy a roma művészek, a tehetséges roma ifjúság bemutathassa itt egy központban azokat az alkotásokat, amelyeket létrehoz... mintegy folytatva és kiteljesítve azt, amit a főváros a roma kisebbség érdekében számtalan területen tesz." vissza Gyurcsánycsomagot javasol az IMF Európában – Az euró gyorsított bevezetés ét sürgeti térségünkben a valutaalap munka A válságkezelés jelenleginél olcsóbb, s ráadásul hatékonyabb módja lenne, ha a keleteurópai régió országai bevezetnék az eurót - derül ki az IMF kiszivárgott munkaanyagából, amely szerint szükség lenne egy közös pénzügyi alapra is ezeknek az országoknak a megsegítésére. A valutaalap elképzelései emlékeztetnek azokra, amelyet Gyurcsány Ferenc hiába javasolt a legutóbbi, márciusi uniós csúcstalálkozón. R. Hahn Veronika London| Népszabadság| 2009. Április 7.| A Ne mzetközi Valutaalap (IMF) borús előrejelzéseit tartalmazó és az euróövezeten kívüli keleteurópai országok felé teendő lépésekről szóló bizalmas elemzést ismertetett hétfői számában a Financial Times. A brit üzleti napilapban kiszivárogtatott keleteurópai helyzetképnek külön jelentőséget ad, hogy a múlt heti londoni G20- csúcsértekezlet 750 milliárd dollárra megemelte a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet rendelkezésére álló támogatási keretet. A csaknem egy hónappal ezelőtt keletkezett jelentés r észe volt az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közös kampányának, mellyel az Európai Uniót és a térség egyes országait közös válságellenes stratégia kidolgozására próbálták rávenni. Ennek része lett volna egy regionális segélya lap létrehozása. A lap szerint a kezdeményezést egyes nyugat- és keleteurópai országok ellenállása megbuktatta. Mindezek mellet az IMF munkaanyagának egy másik markáns eleme, hogy az eurózónához való csatlakozás követelményeinek enyhítésére szólít fel. A zt javasolja, hogy az Európai Unióhoz tartozó keleteurópai országok váljanak kvázi tagjaivá az euróklubnak anélkül, hogy helyet kapnának az Európai Központi Bank igazgatóságában, mert az euróbevezetés nélkül a külföldi eladósodás kezelése súlyos, politika i ellenállásba ütköző szigorításokat követelne. A Financial Times példaként említi Magyarországot, amely küszködik a reformok végrehajtására képes kormány felállításával. Az IMF kitér arra is, hogy Törökország és a volt szocialista országok GDPje ebben a z évben átlagosan 2,5 százalékkal csökken, szemben a múlt év őszi 4,5 százalékos növekedési várakozással. Az analízis szerint "a pénzügyi válság kidomborítja a feltörekvő európai gazdaságok már meglévő sérülékenységét. A régió nemzeti valutáira nyomás nehe zedik, és növekszik a feszültség a pénzegységek között." Az előrejelzés szerint a régiónak, kivéve a jelentős tartalékokkal rendelkező Oroszországot, ebben az évben 413 milliárd dolláros lejáró külső