Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 0 4.01 . 18 Közép- és KeletEurópa van a legnagyobb veszélyben a világgazdasági válság miatt – figyelmeztetett a Világbank elnöke. Robert Zoellick tegnap mutatta be a pénzügyi szervezet legfrissebb makrogazdasági előrejelzését, amely a térségünk országai közül eg yedül szereplő Lengyelországnak a novemberben várt 4 százalékkal szemben mindössze 0,5 százalékos GDPnövekedést jósol 2009re. A gyorsan romló helyzetben azonban Zoellick leszállított prognózisa is heteken belül idejétmúlttá válhat. A „frontvonalak” mozgá sát jelzi például, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök most már – a pénzügyminisztérium hivatalos, 2,4 százalékos növekedési jóslatával ellentétben – akár egyszázalékos gazdasági visszaesést is elképzelhetőnek tart az idén. Viktor Juscsenko ukrán elnök pedig a Reuters szerint arról beszélt tegnapi parlamenti évértékelő beszédében, hogy az év első két hónapjában 2530 százalékkal zuhant az ukrán GDP, és eltűnt az export 60 százaléka. A drámai GDPadatok és jóslatok mellett a térségünk pénzügyi helyzete miatt aggódó szakértői nyilatkozatok is sokasodnak. Az EBRD azzal számol, hogy az itt kihelyezett 1,45 milliárd dollárnyi hitelállományának tizede bedőlhet, míg a bécsi WIIW szakértői szerint az idén a tavalyi érték felére csökken a régió országaiba érkez ő külföldi működő tőke összege. Wolfram Schrettl, a berlini Freie Universität közgazdásza elsősorban az elmúlt években felhalmozott folyó fizetésimérleghiányra és a köz, illetve a magánszféra eladósodottságára vezeti vissza KeletKözépEurópa sérülékenys égét. Számításai szerint 2002 – 07 között a térségben évente átlagosan 44 százalékkal nőtt a lakosság eladósodása, és ez – egyebek mellett – az egyesült államokbelivel összevethető ingatlanpiaci buborékot alakított ki – idézi a Handelsblatt. A helyzet azért különösen súlyos, mert a magánszektor által felvett ingatlan- és fogyasztói kölcsönök zöme devizában keletkezett, ugyanis a térség piacának 70 százalékát uraló nyugati bankok „exportálták” hozzánk ezeket az eredetileg Ausztriában jellemző konstrukciókat. Az árfolyamváltozások miatt Bulgáriában és Romániában ma már a családok több mint fele jövedelmének legalább a 20 százalékát adósságszolgálatra kénytelen fordítani. Makroszinten Észtországban, Lettországban és Magyarországon a GDP 100 százaléka felett van a külső adósságok összege, és a sokak szerint államcsődveszélyben lévő Bulgária is közelít ehhez a bűvös határhoz. A helyzet kezelésére a szakértők nem látnak más lehetőséget, mint a kiadások csökkentését. A Magyarországon is középpontban lévő szociális m egszorítások mellett a térség egyes országai a kormányzati takarékoskodásra is látványos példákat szolgáltatnak. Szerbiában például a múlt héten aláírt IMFmegállapodás egyik feltételeként 25ről 15re csökken a minisztériumok száma. Példa a banki önmérsé kletre Tizenegy osztrák, olasz, francia és görög bank közös nyilatkozatban vállalta, hogy a gazdasági válságra tekintettel az idén n em pumpálnak haza pénzt romániai és bulgáriai leányvállalataiktól. Az IMF nyomására kiadott közlemény szerint Románia számá ra a források bővítése is szóba jöhet. Magyarországról nem szól a nyilatkozat, ám a PSZÁF arra kérte a hazánkban működő pénzintézeteket, hogy idei nyereségüket ne fizessék ki osztalék formájában. vissza Ukrajna most könnyen csődbe mehet! – Nem kapják meg az IMF hitel második felét Népszava.online 20090401 A zavaros ukrán belpolitikai viszonyokat, a súlyos gazdasági helyzetet, az egyre növekvő szociális és társadalmi feszültségeket tovább tetézheti Viktor Juscsenko állam fő tegnap elhangzott, a parlamenthez intézett hagyományos éves üzenete. Az ukrán elnök egyebek mellett két kamarás parlamentet, új választási rendszert, alkotmánymódosítást és a válságra hivatkozva nemzeti összefogást szorgalmazott. Juscsenkónak nincs sok oka örömre: mivel hazája nem teljesítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit, aligha juthat az IMF hitel második, 16,5 milliárd dolláros hitelkeretéhez. Kijevet teljes csőd fenyegeti. Juscsenko összességében eredményesnek könyvelte el ötödik éve tar tó elnökségét. A sikerek közé sorolta az ország, szerinte jelentős lépéseit az euroatlanti integráció útján, a 2012es foci Ebrendezést, valamint a szólásszabadságot. A súlyos gazdasági recesszióért viszont kizárólag a kormányt nevezte meg felelősként. Eg ykori szövetségeséből lett egyik legfőbb ellenlábasa, Julija Timosenko miniszterelnök emiatt megrökönyödését fejezte ki, az elnök felvetéseit pedig életképteleneknek mondta.
