Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.06 . 25 A parlament blokádja elmélyítheti a válságot www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda 2009.04.03. A Legfelsőbb Tanács munkájának akadályozása, ahelyett, hogy elfogadásra kerülnének a válságellenes törvénytervezetek, azt a veszélyt rejtik magukban, hogy Ukrajnában fokozódhatnak a gazdasági problémák — vélték a független szakértők. A Nemzetközi Valutaal appal való együttműködés felújítására vonatkozó határozat elfogadásának meghiúsulása a parlamentben egyáltalán nem szolgálja Ukrajna érdekeit, s csak reménykedhetünk abban, hogy a Nyugat folytatja az anyagi támogatást. Erről a Deutsche Wellének adott inter jújában beszélt Igor Burakovszkij, a Gazdasági Kutatások és Politikai Konzultációk Intézetének igazgatója. A szakértő megjegyezte, hogy Ukrajna helyett egyetlen nemzetközi szervezet sem képes elfogadni a válásellenes intézkedéseket. Igor Burakovszkij azt r eméli, ha veszélybe kerül a hatalom birtokosainak vagyona, ez arra kényszeríti őket, hogy elfogadják a szükséges intézkedéseket. Viktor Nebozsenko politológus is úgy vélte, hogy már nemcsak az oligarchák érzik magukon a válság hatását, hanem a képviselők é s a kormánytagok is. Szerinte a hatalom rá lesz kényszerítve arra, hogy belekezdjen a reformokba. „Ma akármelyik nagy visszhangot keltő esemény alapul szolgálhat az államfő idő előtti menesztésére, a parlament feloszlatására vagy a kormány radikális átalak ítására — vélte Nebozsenko. vissza Tanácskozás válság idején KISZO 2009.04.04. A Magyar Köztársaság Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériuma, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal, valamint az Ukrán Városok Szövetsége Kárpátaljai Regionális Igazgatósága közös szervezésében kétnapos konferenciára került sor. A találkozó első helyszíne Beregszász volt, ahol a helyi és magyarországi vállalkozók, szakértők cserélhettek tapasztalatokat. A konferenciát Gajdos István, a Vérk eparti város polgármestere nyitotta meg: – A gazdasági és pénzügyi válság kellős közepén fontos feladata az önkormányzatoknak, hogy minden lehetőséget kihasználjanak. Célunk vonzóbbá tenni szűkebb pátriánkat a befektetők számára, akik által új munkahelyek teremtődhetnek. Az egyik kiugrási pont az ipari parkok létrehozása lehet. Csizmár Béla, a járási tanács elnöke bejelentette, jól haladnak azok a tárgyalások, amelyek az ipari parkok létesítését célozzák. Bacskai József, a beregszászi magyar külképviselet főkonzulja szerint a magyarországi üzleti szféra érdekkifejező és érvényesítő tevékenysége a nemzetközi porondon is egyre hangsúlyozottabbá válik. Jól példázza ezt a magyar és ukrán vállalkozások együttműködési lehetőségeinek bemutatása. Gérnyi Gábor, a N emzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőhelyettese példaértékűnek tartja a két szomszédos régió kapcsolatát, amelynek legfontosabb mementói a közös pályázatok. Tóth János vezetőfőtanácsos a magyarországi ipari parkokról, az innovációs inkubátorházak és központok, valamint a klaszterek szervezéséről és működtetéséről tartott előadást. Zárszót Oleg Luksa, az Ukrajnai Városok Egyesülete Kárpátaljai Régiójának ügyvezető igazgatója mondott. A konferencia másnap Nagyszőlősön folytatódott, ah ol Oleg Luksa előadásában a klasztert olyan önkéntes alapon létrejött gazdasági társulásnak jellemezte, mely egy adott régióban a szellemi tőke és az üzleti ötlet létrejöttétől a logisztikai szolgáltatásokon át egészen az értékesítésig lefedi az adott áru teljes üzleti vertikumát. Az ukrán gazdaságpolitikán belül fokozott jelentősége lehet Kárpátaljának, hiszen az itt lecsapódó magyarországi tapasztalatok és a régió földrajzi helyzete igen kedvező feltételeket teremthet az ipari parkok és klaszterek létreho zásához. A két ország közös érdeke, hogy a határokon átnyúló üzletvezetés során a befektetők ne kockáztassák az "ugrást a sötétbe", legyenek tájékozottak mind a gazdasági, mind a jogi kérdésekben. Tóth János főtanácsos szerint ez a közeljövőben indokolttá teszi egy ukrán – magyar gazdasági vegyes kamara felállítását, hiszen az elmúlt évek tapasztalata szerint a 2006ban létrejött román – magyar és horvát – magyar vegyes kamarák igen jótékonyan hatottak a gazdaság fejlődésére. Szó esett az inkubátorházak létrehozá sáról is. Ezek a gazdasági képződmények lényegében az ipari parkok területére telepedett olyan kezdő vállalkozások, melyek működésük első éveiben jelentős állami és európai uniós támogatást élveznek, majd megerősödve a szabad piac feltételei között is hely t tudnak állni. Az ipari parkokban szerteágazó innovációs, termelési, logisztikai és marketing feladatokat végző cégek megfelelő feltételek mellett klaszterré is egyesülhetnek, ami a megtermelt áru versenyképességét pozitívan befolyásolja. Mindehhez nemcsa k
