Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.16 . 41 „Ez eddig is szinte naponta beszédtéma volt közöttem és a polgármester között, õ is elismerte, hogy a magyar egyházfõk kérése jogos, de egyelõre nem oldotta meg a kérdést. Legutóbb abban egyeztünk ki, hogy a tavalyi elmaradásokat beépítjük az idei költségvetésbe” – nyilatkozta lapunknak Csegzi. Florea azzal magyarázta a görögkeleti egyháznak juttatott pénztöbbletet, hogy az Egyesülés negyedbeli templomépítés követelte a különleges odafigyelést. A városvezetés az iskolák számára bérelt egyházi ingat lanok bérének elmaradásával is tetemes adósságot halmozott fel a magyar egyházakkal szemben. Csupán az Erdélyi Református Egyházkerületnek több mint 235 ezer lejjel tartozik. Mivel a polgármesteri hivatal tavaly április óta nem folyósította a bért, a püspö kség kénytelen volt leállítani a Református Kollégium – Bolyaigimnázium épületén elkezdett felújítási munkálatokat. A diákok testi épségét veszélyeztetõ tornacsarnokot egy hónapja, a Sáros utcai kapualjat a múlt héten zárták le, mivel a falakról hatalmas vakolatdarabok kezdtek hullni. A hivatal további 120 ezer lejjel tartozik a katolikus egyháznak, amelynek ingatlanjaiban az Unirea Fõgimnázium és a Mûvészeti Gimnázium mûködik. Egyelőre elbeszéltek egymás mellett A magyar egyházak vezetõi azt sem értik, a hivatal miért nem utalta ki számukra a tanács által tavaly novemberben megszavazott 240 ezer lejes gyorstámogatást, holott mind Csegzi Sándor alpolgármester, mind Kiss Imola fõkönyvelõ többször is a pénz átutalásáról biztosította õket. „Az említett sérel mekre egységesen és tisztelettel kérjük az Önök magyarázatát. Ugyanakkor tisztelettel kérjük, hogy a jövõre nézve szíveskedjenek bevonni a különbözõ felekezetek képviselõit is az õket közvetlenül érintõ kérdések megtárgyalásába” – hívják fel a városvezetõ figyelmét levelükben a lelkészek. A Krónika kérdésére válaszolva Csegzi Sándor derûlátóbbnak mutatkozott, mint korábban. Kifejtette: úgy érzi, a múlt heti párbeszéd után a polgármester megértette, hogy támogatni kell az egyházakat, fõként, ha az önkormán yzati testület is így döntött. Szénégetõ István római katolikus plébános lapunknak úgy vélekedett, a híveknek mindig is voltak és lesznek olyan gondjai, amelyek megoldását nemcsak az egyháztól, hanem a település vezetésétõl is elvárják. Példaként a remetes zegi Remete Szent Antalplébánia építését említette, amelyet a közösség képtelen önerõbõl megvalósítani. Azonos okokból számít a városvezetés segítségére Kecskés Csaba unitárius lelkipásztor is, aki a kövesdombi templom építését szeretné befejezni, majd az összefirkált külsõ falakat kijavítani. A múlt heti találkozót értékelve Szénégetõ István egyrészt hasznosnak tartja, hogy valami megmozdult, azonban úgy érzi, a múlt heti találkozó „a süketek párbeszéde volt, mert mindkét fél elbeszélt egymás mellett”. Mint mondta, reméli az e heti, következõ tárgyaláson már konkrétumokat is érintenek, és a polgármester beváltja ígéretét. „Itt az ideje, hogy meggyõzzön, mindannyiunk polgármestere: például a magyaroké is, a katolikusoké is” – szögezte le Szénégetõ. Szerz ő(k): Szucher Ervin vissza 2014től nő a nyugdíjkorhatár Krónika 2009. március 16. A tervezettnél korábban emelné a nyugdíjkorhatárt a kormány. A jelenleg hatályos törvény értelmében 2015 után a férfiaknak 65 éves, míg a nõ knek 60 éves korukig kellene dolgozniuk. Ehhez képest a kabinet közölte: 2014tõl a nõk 63, míg a férfiak 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba. Ettõl az intézkedéstõl a kormány az állami nyugdíjalap megmentését reméli. Ugyanis – mint arra az Európai Bizot tság nemrég közzétett jelentése is rámutat – a romániai lakosság egyre inkább elöregedik, miközben a nyugdíjalaphoz hozzájárulók száma szinte hónapról hónapra csökken. A dokumentum értelmében a hozzájárulóknyugdíjasok aránya az 1990es 3,43 százalékról 20 03ra mindössze 0,79re esett vissza. Ugyanakkor 2007ben az ország lakosságának mindössze 59 százalékának volt munkahelye, míg az európai átlag 65 százalékos. A nyugdíjasok számának növekedéséhez egyébként az is hozzájárult, hogy egyre nõ azoknak a szám a, akik idõ elõtti nyugdíjazást kérnek. Az elõrehozott nyugdíjazások miatt 1990. és 2003. között 80 százalékkal emelkedett a nyugdíjasok száma. Éppen ezért jelentésében az Európai Bizottság az javasolta a bukaresti kormánynak, hogy
